Gyula
Gyula első írásos említése egy 1214-re datált, de 1313-ban íródott oklevélben maradt fent, Julamonostora néven. Egy Gyula nevű főúr alapította az itteni monostort. A Gyula személynév eredetileg a fejedelem utáni rang volt, fővezér. A török eredetű szó jelentése: fáklya. A település a XIII. században keletkezett a korábban lakatlan területen. Vára a Fehér-Körös mocsaras árterületének egy kissé kiemelkedő szigetén épült. A vár legrégebbi téglából épült részei, az öregtorony és a rövidebb palota a XIV. században létesültek a Losoncziak idejében. A belső vár többi részét a Maróthyak építették a XV. században. A várat egy bástyákkal erősített külső várfal vette körül. Gyula a XV. században Békés helyett vármegyeszékhely lett. Mohács után a várat külső palánksorokkal vették körül és megerősítették. A török 1566-ban a Pertaf pasa vezette hatalmas sereggel 9 heti ostrom után foglalta el, miután a Kerecsényi László vezette védőknek elfogyott a vizük és az élelmük. A Heister tábornok vezette egyesített seregek 1695-ben foglalták vissza. Gyula a 128 éves török megszállás alatt elnéptelenedett, Harruckern János György 1720-ban német és szlovák telepesekkel népesítette be. A XVIII.-XIX. századokban két részből állt, Német-Gyulából és Magyar-Gyulából. 1849 augusztus 23-án itt tette le a fegyvert a cári orosz csapatok előtt 1300 honvédtiszt, közöttük 9 aradi vértanú. Gyula kedves, hangulatos kis fürdőváros, számos egyéb látnivalóval, képtárakkal, kastéllyal, múzeumokkal. A várban is múzeum van, főként törökkori fegyverek, használati tárgyak és bútorok láthatók.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu  /