Hédervár
Hédervár első fennmaradt említése: 1331:Hedruhuara.
A személynév német eredetű, egy Héder comes a XII. század közepén ispán,
majd udvarbíró, később nádor is volt. Valószínűleg ő építette az első
udvarhelyet, erősséget az ún. Zsidó dombon, amely a római korban őrhely is volt
a limes mentén.
A Mosoni-Duna mellékága és vizesárok által körülvett dombon a tatárjárás után
kőből építettek újabb erősséget, várat és kastélyt. Bakics Pál II.
Lajostól kapta a Héderváryaktól hűtlenség miatt elkobzott várat, kastélyt,
birtokot. A Héderváryakkal viszálykodó Bakics Pál emberei 1534-ben
lerombolták a középkori várat. A Héderváryak 1578-ra építették fel új
várkastélyukat, melyet többször bővítettek, ill. átépítettek. 1945 után
államosították, népi kollégium, majd alkotóház lett. 2004-re felújították,
kastélyszállóként működött, jelenleg
üresen áll.
A Héderváryak a XV. század elején építették temetkezési helyüket a
Boldogasszony kápolnát, amelyet neogótikus stílusban újítottak fel a XIX.
század vége felé. A Loretói kápolnát a XVII. században építették hozzá. A
kápolna kertjében álló cca. 700 éves kocsányos tölgyet a néphit Árpád fájaként
tartotta számon.
Héderváron találták az első kolorádó bogarat, krumplibogarat, ennek "emlékére"
krumplibogár szobor van a parkban.
Hédervár 1453-1529 és 1658-1886 között mezővárosi kiváltságjogokkal
rendelkező település volt, most 1200 lakosú község. / fotók: 2017./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
