1920 június 4-én a versailles-i Trianon kastélyban írták alá az I. világháborút lezáró békediktátumot.
A több mint ezer éves Magyar Hazát, az akkor 920 éves Magyar Királyságot szűklátókörű politikusok darabokra törték.
Az elszakított országrészeket részben a meglévő Romániához és Ausztriához, részben a mesterségesen kreált    Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz és Csehszlovákiához csatolták.
A Magyar Királyságtól, a történelmi Magyarországtól elvették területének több mint 2/3-át és 3,3 millió magyar honfitársunk került határainkon kívülre.

/ 2007-ben R. József barátommal elhatároztuk, Nagykörűben emlékművet állítunk, hogy soha ne feledjünk. Felkerestük a Karcagon élő Györfi Sándor https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rfi_S%C3%A1ndor  Munkácsy díjas, Szervátiusz díjas, / ma már Kossuth díjas is /, szobrászművészt, s felkértük az emlékmű tervezésére és megalkotására. Elindítottuk a közadakozást, és megszerveztük az alapkő letételt./ 

A Trianon-Emlékmű alapkőletételére tárogató muzsikára gyülekeztek a résztvevők. A lovas-nomádok bevonulása után a himnuszt énekeltük. Beszédet mondott dr. Veres Nándor polgármester, beszédében hangsúlyozta a trianoni döntés máig ható igazságtalanságát, a határokon kívül rekedt honfitársaink szomorú sorsát. Wass Albert "Üzenet haza" című versét Tóth Lili szavalta. Tárogató hangja mellett elhelyeztük az alapba az Erdélyből és Délvidékről, a Madéfalvi Emlékműtől, Torockóról és Ludasról hozott egy-egy marék földet, egy követ Székelykő hegyről, s egy nagykörű címerével ellátott palackban üzenetünket az utókornak. Az alapkő mellett elhelyeztük Nagy-Magyarország fába vésett térképét, mely az Emlékmű elkészültéig fog állni. Az ünnepség végén elénekeltük a székely himnuszt, majd a lovas-nomádok kürtszóra, a tárogató hangjai mellett átvonultak a bemutató helyszínére.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.