Zemplén
Zemplén az egyik legrégebbi magyar település. Neve déli szláv eredetű, jelentése: földből való, földvár. A Latorca és az Ondava folyók összefolyásánál, az innentől Bodrog folyó melletti várhegyen és környékén már az őskorban is laktak. / A Bodrog neve a magyar bodor, hullámos jelentésű szó származéka./ A közelben kelta hamvasztásos temetőt is feltártak A szlávok megtelepedésére kerámiák, cseréptöredékek utalnak. Árpád népe, honfoglaló őseink elsőként szállták meg a Felső-Tisza és a Bodrogköz vidékét, s a 895-950 közötti időkben valószínűleg fejedelmi, vagy hercegi központ volt a környék. Ezen a vidéken került elő a fegyveres kíséretre jellemző leletek közel fele. A Szélmalom nevű dombon gazdag honfoglaláskori lovas sírt találtak, amely mindenképpen magas rangú harcosé, vezéré, törzsfőé volt.  A zempléni földvárat a magyarok a 10. században építették, Szent István idejében ispáni földvár, a korai Zemplén vármegye központja. A földvár impozáns méretű, 24 ha-os. A vár területén található a falu görög katolikus és református temploma, valamint a temető. Feltárás hiányában csak feltételezni lehet, hogy az egykor római katolikus, a reformáció óta református templom a 11. századi templom helyén áll. A földvár a tatárjárás után elveszítette jelentőségét.

 Zemplén vármegye gyűléseit egy ideig a várban tartották, majd a településen külön vármegyeházat építettek. A ma is álló egykori vármegyeháza 1668-ban épült, de alapjai 13.-14. századiak. A vármegye központját később áthelyezték Sátoraljaújhelyre, az épületet magtárnak használták.

 Zemplén faluban ortodox, azaz görögkeleti imaház is van. / Egy magyar ortodox pap, János, a saját lakóházában hozott létre egy kis imaházat, s elérte a püspökénél, hogy a környékbeli kis magyar ajkú ortodox közösségnek, a Szent Magyar Mózes egyházközségben, magyar nyelven misézhessen itt a környékbeli ortodox híveknek. A kis templomban, Szent Mózes ereklyék, eredeti ikonok, és ikonmásolatok is láthatók. /
 A görög katolikus és a környékbeli ortodox magyarok is valószínűleg a 14.-15. században érkező, a környéken letelepedett, s később elmagyarosodott rutének, ruszinok leszármazottai többségükben./

 Zemplén ma is magyar többségű falu. 1910-ben 701 lakosából 691 magyar volt, 2001-ben 399 lakosából 256-an vallották magukat magyarnak, 113-an szlováknak.        

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /