Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely
A mágori domb, "kunhalom" mint az egykori Körös árterületből kiemelkedő magaslat évezredeken keresztül alkalmas volt a különböző népek megtelepedésére. Az újkőkori, rézkori, bronzkori népességek telepei, házainak maradványai 7 méter vastag, 9 építési, megtelepedési rétegre tagolható telepet, "tellt" hagytak hátra. A telepet átvágva nézhetik meg a látogatók, a különböző korokból származó leletekkel együtt.

Honfoglaló őseink is korán megszállták a környéket. Az első kis körtemplom, rotunda a Vata féle "pogánylázadás" idején, 1046-ban romosodott, de a XII. század elejéig még használták, ill. épült egy egyhajós templom is. Ezek maradványai körül épült fel a Vata nembeli Csolt nemzettség kegyúri, nemzettségi, valószínűleg bencés, monostora a XII. században. 1222-ben Cholt néven említik. Temploma kéttornyú román stílusú, az ócsaihoz, lébényihez hasonló lehetett. A XIV. század végén megszűnt a kolostori élet, a templom Mágor falu temploma lett. A falu a török időkben 1590 körül néptelenedett el, a magára maradt templom és kolostor rommá vált, tornyai 1786-ban dőltek le.

A dombon a Wenckheimek 1812-ben borospincét építettek, a pincében kiállítás látható az itt talált ókori és középkori leletekből.  A park területén a vízi életet, halászéletet bemutató bodorhajó, vejsze = halrekesztő és pákászkunyhó is látható. Vésztő nevét egy halrekesztő, vejsze helyről kapta. / Ősi magyar szó, ugor vagy török eredete vitatott./ Látható egy újkőkori lakóház rekonstrukciója is. / Fotók: 2011./      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /