Veszprém
Veszprém a királynék városa. Vára már Géza fejedelem idejében, a X. században állt. Nevét valószínűleg Géza fejedelem unokájáról, Beszprimről kapta, aki ide menekült Lengyelországból 1000 körül. Itt élt Sarolt, Géza fejedelem özvegye, akit Koppány az ősi szokásjog alapján feleségül akart venni. Az ifjú István főként német harcosaival a közeli Sólynál győzött Koppány serege felett. http://www.magyarorszag-szep.hu/Soly/index.html 

Itt létesült az ország első püspöksége, 1002-ben már állt a Szent Mihály székesegyház. A veszprémi püspökök voltak a királynék kancellárjai és koronázói. Vára ispáni vár volt, s Veszprém egyik első vármegyénk székhelye is. A várat természetesen többször átépítették, erősítették, a tatárok sem tudták elfoglalni 1242-ben. 1313-tól az addig királyi vár a veszprémi püspökök birtoka lett. A török időkben gyakran gazdát cserélt, hol a törökök, hol a habsburgok, hol az erdélyi fejedelmek csapatai foglalták el.

 A XVIII.XIX. századokban számos új, főként barokk, épület, palota épült a vár területén. A külső várfalakat elbontották. Gyönyörű kisváros, tele látnivalókkal. A legrégebbi fennmaradt részek, a Gizella kápolna és a székesegyház alsó részei. A Séd patak mellett találhatók a Margit romok, az 1240-ben épült Szent Katalin domonkos apáca kolostor és templom romjai. Itt volt először apáca IV. Béla lánya, Margit, s csak később került a Margit szigeti kolostorba. Itt található az ország egyik leghíresebb állatkertje is. / fotók: 2011./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu