Talabor völgy
A Talabor folyó a Keleti Kárpátokban, a Máramarosi havasokban, a Gorgánokban ered és 91 km-es út után Bustyaházánál ömlik a Tiszába. Nevének eredete tisztázatlan, talán a török eredetű tulpar = csataló ill. tulbar = rossz ló, gebe szavakból származik, személynévként névadója lehetett Talaborfalunak, 1389: Talabor, s a falunév közvetítésével a pataknak, folyónak is.

A felső szakasz melletti Szinevéri tóról és az Alsószinevérnél lévő Árpádvonal fennmaradt létesítményeiről fotók és leírások a honlapon külön oldalon.

Itt pár fotó a folyóról, valamint Felsőkalocsáról és Alsókalocsáról. Kalocsa = ótörök eredetű, Qalacs = maradék, személy és törzsnév. 1463: Kalocha. A környék 1365-ben Balk vajdáé, később a Drágffyaké. A ruszinokat a XV. században telepítették le itt a Bilkeiek. Az itteni ruszinok is nagy számban álltak be Rákóczi fejedelem kurucai közé. Alsókalocsán érdemes körülnézni, 1795-ben épült fatemploma falumúzeum. Múzeum a "zsidókocsma" is, ahová beülhetnek és iszogathatnak a látogatók. 10 múzeum is van a faluban.

Egy nagyon "érdekes" vízi erőmű van a Talabor és a Nagy-ág összekapcsolásával, a Talaboron Égermezőnél épített víztározó vizét a Bovcár hegyen át egy 4 km hosszú 3 m átmérőjű alagúton átvezetik a Nagy-Ág völgyébe telepített turbinákhoz. A két folyó közötti 180 m-es szintkülönbség a jelentékeny villamos energia forrása. Az első terveket a magyar időkben, 1917-18-ban készítették, az előkészítő munkák a "kicsi magyar időkben" 1939-ben kezdődtek, de végül a szovjetek építtették meg hadifoglyokkal. A Bovcár = itt járt a cár szóösszetételből ered, a ruszinok Rákóczi fejedelmet cárjukként tisztelték, szerették, ők adták a hegynek e nevet. Forrást is neveztek el róla. / Fotók: 2013./ 

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /