Szigliget
Szigliget első fennmaradt írásos említése:
1121/1420: Zeglegeth, zeg, szeg, szög és a liget, erdő összetétele.
Szigliget része Réhely a középkorban önálló falu volt, a név eredetileg:
Révhely, révátkelőhely volt itt. A 230 m magas vulkanikus kúp
sziget volt a Balatonban. A Zalai ispánsághoz tartozott, majd az Atyusz
nemzettség birtokolta. 1259-ben visszakerült a királyhoz, aki 1260-ban a
pannonhalmi bencéseknek adományozta, akik Favus apát vezetése alatt
mindjárt várat is építettek rá. IV. Béla birtokcserével visszavette,
királyi vár lett. Kezelője a Pok nembeli Mórichidai család volt, akik a
XV. században birtokosai is lettek. Közben a vár alatt új falu alakult ki,
idővel a Réhelyiek is ide költöztek a nagyobb biztonságot adó vár közelébe. A
várat birtokolták az Újlakyak, majd a Mórichidaiakkal rokon tóti Lengyel család.
Mohács után a Szapolyaiakhoz csatlakozó Lengyel családtól Ferdinánd elvette és
Török Bálintra bízta, akinek megbízottja, Martonfalvay deák
csak ostrommal tudta átvenni. Ő felújította, átépítette, bővítette a várat,
kiépítette a külső várat. 1547-ben a vár visszakerült a Lengyel családhoz,
Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett a várkapitány. 1630 körül a vár
létszáma 12 huszár, 25 gyalogos, 1 tüzér. A XVII. század végén
villámcsapás következtében leégett, a még álló épületek bontását I. Lipót
habsburg császár rendelte el, így a Rákóczi szabadságharcban már nem volt
szerepe.
A várromot több ízben is megerősítették, legutóbb 2017-18-ban. Az egykori
istállóban és a fenti palotaszárnyban kiállítások is láthatók, ill. jól
kitáblázták az egyes épületrészeket. Büfé is van. Gyönyörű a kilátás is a
Balatonra és a tanúhegyekre.
Az egykori Réhely falu templomának romja, az Avasi templomrom Szigliget kelet
részén áll, Réhelyi út 88-89. A templom a XII. században épülhetett, és 1540
körül pusztulhatott el egy török támadás következtében. / Fotók: 2019./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
