Szabolcs
Szabolcs első okleveles
említései: 1067: Zobolchy, 1092:
Zabolch. A földvárat
honfoglaló őseink építették a 10. században a Tisza kanyarulatában.
Névadója valószínűleg Szabolcs vezér, herceg,
később fejedelem, lehetett. Mások szerint első ispánját hívták Szabolcsnak. Hogy
hercegi központ volt, azt valószínűsítik a közeli
szolgáló népi településnevek, Timár, Halász, Kovácsi, stb., valamint a környéken
feltárt 10. és 11. századi temetők. A szabolcsi földvár Szent István
államszervezésekor várispánság,
vármegye székhely lett. A földvár sáncait a 11.
században, talán az 1068-as, vagy az 1085-91-es kun ill. úz betörések után,
magasították és szélesítették. A földsáncok rekeszes faszerkezettel
készültek, magasságuk 10-21 m között változott a terepadottságoktól függően. Két
oldalát a Tisza folyó, a harmadikat Tisza vízzel feltöltött csatorna övezte. A
sáncokon fa őrtornyok álltak. A
vár a tatárjárás után vesztette el jelentőségét.
A vár mellett áll a 11.
századi egykori hat kőoszlopos esperesi templom,
melyet a 15. században átalakítottak.
1092-ben Szent László király itt tartotta az ún.
Szabolcsi zsinatot. A Mudrány kúria a 18. században
épült barokk stílusban, jelenleg múzeum, gazdag
mennyezetfestéssel, iparművészeti gyűjteménnyel. A földvár egyik bejáratánál
Szabolcs vezér szobra, a sánc tetején
Milleneumi emlékmű, az egykori esperesi templom
udvarában Szent László szobor látható.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
