Szabadka
Szabadka első írásos említése 1391-ből maradt fent: Zabotka. Valószínűleg a tatárjárást követően népesült be a mocsarak miatt is jól védhető hely. A név a korabeli lakók szabad jogállására utalhat. 1407-ben királyi tulajdonként jegyezték, ekkor keddi napokra volt vásártartási joga. 1439-től a Hunyadiak birtokolták, ők építették föld és palánk várát. Mohács után a Budáról hazafelé tartó török seregek rövid ideig ostromolták, de továbbvonultak a közelgő tél elől, anélkül, hogy elfoglalták volna. A Mohács utáni hatalmi vákuum idején egy szláv rablóvezér Csernoevics Nenád, Cserni Jován, megtette magát a környék cárjának, s Szabadkát pedig fejedelmi székhelyének. A magyar urak gyorsan rendet tettek, s véget vetettek a fekete ember pünkösdi királyságának. Ez csak azért érdekes, mert ekkor kerültek ide először rácok, szerbek, ill. a szerbek hőst csináltak belőle, s szobra most a főtéren áll. A törökök 1542-ben foglalták el a várost, amely 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A török időkben elnéptelenedett területre a délről felhúzódó ortodox rácok, szerbek mellé tudatos telepítéssel kerültek a római katolikus rácok, azaz horvátok és bunyevácok, majd apránként visszaszivárogtak a magyarok is. 1743-tól mezőváros, 1779-től szabad királyi város. 1867, a kiegyezés után hatalmas fejlődésnek indult, ekkor épült a városközpont ma is álló épületeinek többsége, közöttük a szecessziós stílusú épületek is, a parlamentnek is beillő városháza is. A trianoni békediktátummal elszakított város az egész Balkán legnépesebb városa volt, a horvátok, bunyevácok és szerbek mellett a magyarok abszolút többségben voltak. A mostani határtól alig 10 km-re fekvő városban a közigazgatásilag hozzátartozó településekkel együtt 148.000-en laknak. A magyarok relatív többségben vannak, 40 %. A szerbek aránya 25 %, a horvátoké 12 %, a bunyevácoké 11 %. / Magában a városban már inkább sajnos a szerbek a hangadók, a magyar fiatalok az ide tartozó falukba járnak ki inkább szórakozni./

Palicsfürdő, a Palicsi tó közkedvelt kirándulóhely, már 1897-ben villamos járt Szabadkáról Palicsfürdőre. Ám a tó a befolyó szennyvizek miatt egészségre ártalmas, fürödni tilos benne. / Fotók: 2009./

Videó a vimeon: http://vimeo.com/4290865    

Videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=X_GT1I0-nn4&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=17              

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /