Sóly
Sóly kis falu a régi
római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén Veszprém és Várpalota között.
Neve személynévi eredetű, talán a Saulból. Itt Sóly és Királyszentistván között
zajlott le 997-ben a sorsdöntő ütközet István
herceg, a későbbi Szent István német lovagok
vezette csapatai és az ősi "pogány" hagyományokat folytatni akaró fejedelmi
aspiráns Koppány csapatai között. István és a Vecelin
vezette bajor és sváb lovagok győztek, Koppány felnégyelt testét elrettentésül
az ország négy táján, Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár kapujaira tűzték ki. 3 évvel később Istvánt megkoronázták, a
magyarság betagolódott a római katolikus Európába. A győztes csata helyszínén a
Prágában őrzött Szent István kardjának hatalmas, fából készített másolatát
helyezték el a Sólyiak. A sólyi, ma református, templom
egyike legrégebbi templomainknak, Szent István alapította 1002-ben vagy 1009-ben
fogadalmi kápolnaként a Koppány feletti győzelem emlékéül a csata helyszíne
mellett. A templom szentélye és a hajó nagyobb része eredeti, XI. század eleji.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
