Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely is egyike a "magyar Berlineknek", keresztül megy területén a Trianoni békediktátummal húzott "országhatár". Iparterülete, vasútállomása a vasútvonallal a mesterségesen létrehozott, s azóta meg is szűnt Csehszlovákia nevű államalakulathoz került. Nemzetünk természetesen nem nyugodott bele e hatalmas terület és emberveszteségbe, ennek egyik maradandó emléke Sátoraljaújhelyen a Magyar Kálvária, melynek 14 stációja az elcsatolt részek településeinek állít emléket. 1945 után a komcsik részben tönkretették, részben hagyták tönkremenni. A Szár hegyen áll az országzászló is, valamint a Szent István kápolna. 1990 után helyreállították, felújították őket. A Kálváriát járva a Szár hegyről kiválóan látható a város.
 Sátoraljaújhely első írásos említése: 1150: Satorhalum, Sátorhalom. Nevét a sátor alakú hegyről kapta. A település ekkor még arrább volt. A hegy alatti települést Sátorelőnek azaz, Sátor-halom elejének is nevezték. A tatárjárás során elpusztult, s a mai helyén települt újjá. Ekkortól hívják Sátoraljaújhelynek.
 1256-ban az akkor még külön területen, Barátszeren települt meg a Pálos rend. 1261-ben V. István városi rangra emelte. Ekkortájt épült vára is, melyet 1558-ban a habsburgok hadvezére, Telekessy Imre leromboltatott. 1566-ban a törökök kifosztották, felgyújtották a várost.1697-ben itt kezdődött a Tokaji Ferenc vezette Hegyaljai kuruc felkelés. A XVIII-XIX. századokban jobbára mezőváros, Trianon után egy ideig a csonka Zemplén vármegye székhelye.
 1924-ben, talán a "csehszlovákokhoz" került normál vasút pótlására is, megépül a kisvasút, amelyen Pálházától Nyíregyházáig lehetett közlekedni. 1976-ban még utaztunk rajta Sátoraljaújhelyre, akkor a városban volt a végállomása.
 A Szár hegyhez szomszédos hegyen Kalandpark létesült, egy "kalandozást" össze is lehet kapcsolni a Magyar Kálvária végig járásával. / Fotók: 2014./   
 

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /