Rozsnyó
Rozsnyó Árpádkori bányásztelepülés. Környékén már a jazigok és a kvádok is foglalkoztak ércbányászattal. Rozsnyót német telepes bányászok alapították, első fennmaradt írásos említésekor, 1291-ben Rosnoubana már virágzó bányásztelepülés volt, főként ezüstöt, de aranyat, vasat és rezet is bányásztak. A név előtagja a rózsa németül. Városi kiváltságjogait 1340-ben kapta. A védművek nélküli várost a török többször feldúlta, kirabolta. A Rákóczi szabadságharc idején a fejedelem gyakran tartózkodott Rozsnyón, 1706-ban a szabadságharc hadiipari központja lett. 1776-tól római katolikus püspöki székhely.

A gótikus Püspöki Székesegyház a 14. század elején épült bányásztemplomként, 1551-ből származó oltárképén bányászjelenet látható. A barokk Ferences templom és kolostor 1733-ban épült. A "Diák" templomot Lippay György érsek 1650-ben építtette a jezsuitáknak a régi városháza helyén, büntetésül, mert a város áttért a protestáns hitre. A Tűztorony, Rákóczi torony az elbontott régi városháza része volt. Az új városháza 1810-re épült fel empire stílusban. A középkori kamaraház II. Rákóczi Ferenc egyik pénzverdéje volt.

1910-ben még gyakorlatilag színmagyar település volt, 6.565 lakosából 5.886-an magyarok voltak. A Trianoni döntéssel mégis a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült az anyaországhoz, ám 1944-től ismét Csehszlovákiához tartozott. 2001-ben 19.000 lakosának már csak 27 %-a volt magyar.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /