Rimaszombat
Rimaszombat környéke
ősidők óta lakott vidék volt. A település nevét szombati vásárairól és a Rima
folyóról kapta. Első írásos említése 1268-ból maradt fenn, ekkor
Zumbothel, Szombathely néven említik, ami korai,
11.századi vásáros helyre utal, mivel a szombati vásárnapokat még I. Géza király
vezette be. A város a kalocsai érsek birtoka volt. Másik, Stefansdorf nevű
részét német telepesek alapították. Városi kiváltságjogait
1335-ben kapta Károly Róbert királyunktól. A 15.
században városfallal kerítették, s volt egy kisebb vára is. 1553-tól 1686-ig
kisebb megszakításokkal török uralom alatt állt.
Sokat szenvedett a portyázásoktól és a vallási villongásoktól, városfalai is
elpusztultak, kálvinista templomát Mária Terézia leromboltatta. 1786-ban
Kishont vármegye székhelye lett. Látnivalói,
templomai, középületei a 18.-19. századokban épültek. Szép főtere van.
A városban magyar nyelvű gimnázium működik. Az
1880-ban alapított Gömör Múzeum októbertől
áprilisig csak hétköznap tart nyitva.
Bár Trianon előtt a
város lakosságának 90 %-a magyar volt, mégis
elcsatolták a Csehszlovákia nevű mesterségesen létrehozott képződményhez. Az
első bécsi döntést követően 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, de 1945-től
ismét Csehszlovákiához, ill. Szlovákiához tartozik. A magyar lakosság egy
részének kitelepítése és a szlovák betelepítések miatt mára szlovák többségű
várossá vált, 2001-ben 25.088 lakosából 8.846-an vallották magukat magyarnak.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu
/
