Regéc
Regéc vára egy festői vulkanikus sziklán épült a XIII. század vége felé, valószínűleg a nagyhatalmú Aba Amadé volt az építtető. Első okleveles említése 1298-ban: Regach, talán egy szláv szarv, földnyelv, sarok jelentésű néveredetű, amely a sziklaszirtre vonatkozhatott. A rozgonyi csata után a győztes Károly Róbert király elkobozza, sokáig királyi vár. 1420-ban Zsigmond király előbb Lazarevics István, majd Brankovics György szerb despotáknak, fejedelmeknek adta, része lehetett az Al-Duna menti szerb várak cseréjének, de 1459-ben már újra királyi birtok. Későbbi birtokosai a Szapolyaiak, a Serédyek, az Alaghyak, Esterházyak. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem foglalta el. Itt tölti gyermekéveit anyjával, Zrínyi Ilonával az ifjú II. Rákóczi Ferenc, a későbbi vezérlő fejedelem. Thököly fejedelem szabadságharca idején a Felső-Magyarországi kuruc csapatok ellátó központja. 1686-ban a habsburgok generálisa Caprara leromboltatta, a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt hadi jelentősége. 1999 óta folyik a várban a régészeti feltárás, és az anyagiak függvényében a részleges helyreállítás.

A falu közelében Nagy Lajos király Pálos kolostort alapított, amely 1612-ben elpusztult, a helyét sem találják. Az alig 100 lelkes kis falu fölé magasodó festői várromból gyönyörű kilátás nyílik. Az erdőig jó kavicsút vezet, itt érdemes a parkolóban hagyni az autót, mert a további út már erősen hepehupás és helyenként csak egy nyom széles. / fotók: 2011./      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /