A városka a 7. században alakult ki a dalmát tengerparton. Az avarok elől közeli Epidaurumból menekülők alapították a Rausius sziklazátonyon, neve Laus volt. Később egyesült a szláv betelepülők által létrehozott közeli Dubravával. A Bizánci, Keletrómai Birodalom fennhatósága alá tartozott, a 13. századtól jómódú kikötő és kereskedőváros, városállam, a Velencei Köztársaság konkurrense.
A dalmát városok történelme először a 12. században kapcsolódott a Magyar Királysághoz. Szent László királyunk 1091-ben foglalta el az akkor még tengerpart nélküli Horvátországot, utóda, Könyves Kálmán pedig 1105-ben hódítja meg a Tengermelléket, Dalmáciát, a dalmát városok többségét, Zárát, Traut, Sebenicot, Spalatot, s felvette a Horvátország és Dalmácia királya címet is. A dalmát városoknak nagy kedvezményeket adott, melyeket a későbbi magyar uralkodók is megtartottak, így a tengerparti városok mindig önként vállalták a magyar fennhatóságot, amely nagy önállóságot és Velence elleni védelmet jelentett számukra. Könyves Kálmán hódításával több évszázadon át tartó küzdelem alakult ki Magyarország és Velence között, s a tengerparti városok hol a magyar király, hol Velence, ill. Bizánc, fennhatósága alá tartoztak.
Raguza 1358-ban, Nagy Lajos sikeres hadjárata nyomán, a Velencével kötött békeszerződéssel került hosszabb időre a magyar királyok fennhatósága alá, ekkor kezdődött a város fénykora. 1431-ben Zsigmond király török elleni veresége és sikertelen balkáni harcai után Velence javára végleg lemondott Dalmáciáról. A független Raguzai Köztársaság az 1667-ig sikeresen lavírozott a Török Birodalom és Velence között, ekkor egy földrengés megsemmisítette a város nagy részét. A várost ekkor újjáépítették. 1808-ban Napóleon csapatai vették birtokba a várost. 1815-ben a Bécsi Kongresszus a Habsburg Birodalomhoz csatolta. 1919-től 1991-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, ill. Jugoszlávia része. 1991-1992-ben a délszláv háborúban a szerbek ágyúzták, a károkat a már Horvátországhoz tartozó városban az Unesco segítségével helyreállították.
Raguza gyönyörű város, a világörökség része, rengeteg látnivalóval, magyar emlékekkel. A Roland vagy Orlandó oszlop Zsigmond királyunk ajándéka, ez jelképezte a szabad királyi város jogállást. Itt őrzik Szent László királyunk jobbját, valamint Szent István áll és koponyacsontjait. Szent István jobbját, a "Szent Jobbot" is itt őrizték, Mária Terézia idejében került vissza Magyarországra.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /