Pusztavacs
Pusztavacs környékén már szarmata temetőt és avar
leleteket is találtak. A csak legeltetésre alkalmas környék az Árpád nemzettség
szállásterülete, majd királyi birtok volt. IV. kun László királyunk itt
keltezett egy levelet 1274-ben, ekkor így írták: Och. Lehetséges
hogy szláv szolgáló juhászokról származik, ochár = juhász. A XIII. század
végétől területe magánbirtok, tulajdonosai többször változtak. 1384-től
vásártartási joga is volt, mesteremberek is megtelepültek, kezdetét vette a
mezővárossá fejlődés. Gótikus temploma a XIV.-XV. században épült, valószínűleg
a korábbi kis falusi templom helyén. A török időkben elnéptelenedett, gótikus
temploma rommá vált, s Vacs-pusztaként említették. A habsburgoktól a Coburgok
kapták meg, akik zselléreket telepítettek. A XIX. századtól népesült be újra,
1871-től alakult faluvá. A középkori templom romjai a falu közepén
állnak, körülötte 1848-49-es emlékparkot létesítettek. Az 1960-as években
jelölték meg Kismagyarország földrajzi középpontját. A jeltorony környéke
természetvédelmi terület. / fotók: 2007./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
