Pilisszántó
Pilisszántó első okleveles említése 1299-ből maradt fent: Zantho, Zantow. A név földműves szolgáló népek lakóhelyére utal. Ám a település ennél jóval régebbi, kora Árpádkori, de talán már Géza fejedelem idején itt éltek a fejedelmi udvar, vagy Szent István idejében az esztergomi érsek földművesei. A közeli kőfülkében őskori leleteket is találtak. Itt húzódott a római hadiút, amely Aquincumot Brigetióval kötötte össze, egy római mérföldkő a templom előtt látható. Szántó nagy és fontos település volt, a középkori térképeken is feltüntették. Az első, Boldog Özséb alapította Pálos kolostort, amelyet jelenleg a Klastrompusztaival azonosítanak, a források Szántó mellé helyezik. A régi temetőben talált középkori romok régészeti feltárása nem történt meg. A barokk templom alatt is középkori romokat fedeztek fel. Itt látható a templom padozatában a Pálos Keresztes Kő, melyet a régi temetőben találtak. A visszatakart középkori romok felett Boldog Özséb emlékének állítottak Pálos keresztet. A Csillagösvény Nimród, Atilla, Árpád, Szent István, Szent László, Hunyadi Mátyás és Boldog Özséb emlékét idézi. A tölgyfából készült szobrokat a felvidéki Smidt Róbert fafaragó szobrászművész készítette. A Boldogasszony kápolnát 2006 december 21-én szentelték fel, a napfordulón sokan zarándokolnak ide, s várják a napfelkeltét.      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /