Budapest Hősök tere
Buda és Pest 1873-ban egyesült. A főváros osztott
sugárútja, az Andrássy út vezet a Városligetbe, ennek tengelyében állították fel
a Honfoglalás 1000 éves emlékére szánt Millenniumi emlékművet, amely
végül is 1906-ra készült el. A bronz szobrok többségükben Zala György alkotásai
voltak, az
emlékmű tervezője Schickedanz Albert műépítész. Ő tervezte a tér két
oldalán lévő Műcsarnok és Szépművészeti múzeum épületeit is.
1929-ben az emlékmű elé helyezték el a Hősök emlékkövét, az I.
világháborús hősök emlékére. A szobrok egy része a II. világháborúban megsérült.
A habsburg uralkodók szobrait a magyar szabadságharcok személyiségeinek
szobraival helyettesítették 1945 után. A Hősök emlékkövét a kommunista diktatúrában
eltávolították, de 1956-ban vissza helyezték. Az Andrássy út alatti
millenniumi földalatti vasút a szárazföldi Európa első földalattija
volt, csak a Brit szigeteken volt ezt megelőzően. A teret 1932-ben nevezték el
Hősök terének. A Hősök tere az Andrássy úttal a világörökség
része. A városligeti tavon telente korcsolyapálya szokott lenni. A tó szigetén
áll a "Vajdahunyadvár". Alpár Ignác tervei alapján, eredetileg a rövid
határidő miatt nagyrészt fából épült az 1896-os millenniumi ünnepségekre.
1904-1908 között tartós anyagokból újjáépítették. 21 részes történelmi
épületcsoport, melynek főhomlokzata hasonlít az eredeti Vajdahunyad várra.
Mezőgazdasági múzeum.
/ A millenniumi emlékmű szobrainak leírása az egyes szobor fotóknál./ Fotók:
2015./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /
