Nyitra
Nyitra nevét a várat
félkörben körülölelő Nyitra folyóról kapta. A folyónév germán, kvád eredetű.
Írott forrásban először 828-ban említik, ekkor a salzburgi érsek szentelt fel
morva templomot. Nyitra a 9. században a Duna-Garam-Kárpátok határolta
Morva Fejedelemség központja volt. A morvák
súlyos harcokat vívtak önállóságukért a frankokkal, ezekben a harcokban
néhányszor az ekkor még Etelközben lévő magyar csapatok is részt vettek, hol a
frankok hívására a morvák ellen, hol a morvák hívására a frankok ellen.
900-ban a Kárpát medence keleti felén
berendezkedett magyarok elfoglalták a frank
Pannóniát, azaz a Dunántúlt, majd legyőzték és elűzték a szintén terjeszkedni
akaró Nyitra környéki morvákat, s birtokba vették a
Garamtól nyugatra lévő területeket is. A 10-12. századokban
magyar földvár, amely lehet, hogy a morva
erődítmény átépítésével jött létre. / Nem lehet biztosat tudni, hogy hol állt a
morva palánkvár, vagy földvár./ Szent István
idejében várispánság. A nyitrai
vár kápolnáját is
Szent István emeltette. A Zobor hegyen
bencés apátság és remeteségek
épültek. 1113 körül Könyves
Kálmán királyunk megalapította a nyitrai
püspökséget. A régészek szerint már ekkor megkezdték a földvár kőfalakkal
való átépítését. A várat a tatárok nem is tudták elfoglalni. 1248-tól elvileg
szabad királyi város volt, de a polgárok nem tudták jogaikat érvényesíteni,
gyakorlatilag püspöki birtok maradt. A várat rövid időre elfoglalta
Ottokár cseh király, Csák
Máté, a husziták és
Kázmér lengyel király is. 1582-1588 között óolasz bástyákkal erősítik meg
a püspökvárat. 1605-ben Bocskai fejedelem csapatai,
1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1663-ban a
törökök foglalták el rövid időre.
Rákóczi fejedelem kurucai 1704-től 1708-ig
tartották megszállva. Püspöki várként megúszta a habsburg várrombolást, ma is
püspöki székhely. A vár
Szent Emmerám ( Imre ) temploma 1158-ban épült. A
püspöki székesegyház felső, gótikus temploma a 13-14.
században, a barokk dóm 1640-ben épült. A
Ferences templom és kolostor 1630-ban létesült. Az
1784-ben épült vármegyeházát 1904-ben szecessziós
stílusban átépítették. A város ma is álló legrégebbi temploma a 11.-12. századi
Szent István templom, amely a 9. századi morva
templom alapjainak felhasználásával épült.
Nyitrát és környékét a morvák legyőzése után az
Árpádok törzse szállta meg, a szlovákok csak a török idők elmúltával költöztek
nagyobb számban a környékre. Trianon előtt magyar többségű
város volt, 1910-ben 16.419 lakosából 9.754 magyar, 4.928 szlovák, 1.636
német volt. A németeket és a magyarok többségét 1945-47-ben kitelepítették,
2001-ben 87.285 lakosából mindössze 1.489 magyar volt.
Mivel a szlovákoknak nincs saját történelmük,
magukévá teszik a morvák múltját. Ez kb. olyasmi, mintha a horvátok a szerb
történelmet tekintenék a sajátjuknak, vagy fordítva. A
több mint ezer évig magyar városban ez eléggé zavaró számunkra.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /