Nyitra
Nyitra nevét a várat félkörben körülölelő Nyitra folyóról kapta. A folyónév germán, kvád eredetű. Írott forrásban először 828-ban említik, ekkor a salzburgi érsek szentelt fel morva templomot. Nyitra a 9. században a Duna-Garam-Kárpátok határolta Morva Fejedelemség központja volt. A morvák súlyos harcokat vívtak önállóságukért a frankokkal, ezekben a harcokban néhányszor az ekkor még Etelközben lévő magyar csapatok is részt vettek, hol a frankok hívására a morvák ellen, hol a morvák hívására a frankok ellen. 900-ban a Kárpát medence keleti felén berendezkedett magyarok elfoglalták a frank Pannóniát, azaz a Dunántúlt, majd legyőzték és elűzték a szintén terjeszkedni akaró Nyitra környéki morvákat, s birtokba vették a Garamtól nyugatra lévő területeket is. A 10-12. századokban magyar földvár, amely lehet, hogy a morva erődítmény átépítésével jött létre. / Nem lehet biztosat tudni, hogy hol állt a morva palánkvár, vagy földvár./ Szent István idejében várispánság.   A nyitrai vár kápolnáját is Szent István emeltette. A Zobor hegyen bencés apátság és remeteségek épültek. 1113 körül Könyves Kálmán királyunk megalapította a nyitrai püspökséget. A régészek szerint már ekkor megkezdték a földvár kőfalakkal való átépítését. A várat a tatárok nem is tudták elfoglalni. 1248-tól elvileg szabad királyi város volt, de a polgárok nem tudták jogaikat érvényesíteni, gyakorlatilag püspöki birtok maradt. A várat rövid időre elfoglalta Ottokár cseh király, Csák Máté, a husziták és Kázmér lengyel király is. 1582-1588 között óolasz bástyákkal erősítik meg a püspökvárat. 1605-ben Bocskai fejedelem csapatai, 1620-ban Bethlen Gábor hajdúi, 1663-ban a törökök foglalták el rövid időre. Rákóczi fejedelem kurucai 1704-től 1708-ig tartották megszállva. Püspöki várként megúszta a habsburg várrombolást, ma is püspöki székhely.

 A vár Szent Emmerám ( Imre ) temploma 1158-ban épült. A püspöki székesegyház felső, gótikus temploma a 13-14. században, a barokk dóm 1640-ben épült. A Ferences templom és kolostor 1630-ban létesült. Az 1784-ben épült vármegyeházát 1904-ben szecessziós stílusban átépítették. A város ma is álló legrégebbi temploma a 11.-12. századi Szent István templom, amely a 9. századi morva templom alapjainak felhasználásával épült.

 Nyitrát és környékét a morvák legyőzése után az Árpádok törzse szállta meg, a szlovákok csak a török idők elmúltával költöztek nagyobb számban a környékre. Trianon előtt magyar többségű város volt, 1910-ben 16.419 lakosából 9.754 magyar, 4.928 szlovák, 1.636 német volt. A németeket és a magyarok többségét 1945-47-ben kitelepítették, 2001-ben 87.285 lakosából mindössze 1.489 magyar volt.

 Mivel a szlovákoknak nincs saját történelmük, magukévá teszik a morvák múltját. Ez kb. olyasmi, mintha a horvátok a szerb történelmet tekintenék a sajátjuknak, vagy fordítva. A több mint ezer évig magyar városban ez eléggé zavaró számunkra.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /