Németújvár
Németújvár első
okleveles említései: 1157-Kiscen, 1198-Novum
Castrum, 1263-Wywar. 1157-ben II. Géza
király engedélyével kezdett bencés monostort és favárat építeni a Héder nembeli
Wolfer. 1180 körül III. Béla
király a bencéseket kitelepítette és kővárat épített.
A vár ellenállt a portyázó tatár csapatoknak. 1270-től ismét a stájer eredetű
grófi családé, akik a várról kapják Németújvári
nevüket. A Németújváriak önállósították magukat, egyaránt hadakoztak az osztrák
Albert herceggel, IV. László és III. András magyar királyokkal, végül
Károly Róbert csapatai elfoglalták a várat tőlük.
Zsigmond király a Lévai
családnak adományozta. A 15. század közepétől az Újlaki
családé. 1524-től a Batthyány családé. A
török időkben fontos erősség volt. A Bocskai felkelés idején habsburg oldalon
maradt. 1619-ben viszont Bethlen fejedelem, 1683-ban pedig Thököly mellé álltak
a Batthyányak, de a Rákóczi szabadságharc idején ismét labanc pártiak lettek. A
vár így megúszta a lerombolást, de 1775-ben megkezdték a falak részleges
lebontását II. József adórendelete miatt. A várban múzeum
van. A vár alatti települést már 1427-ben
városként említik. A Szent Jakab templom 1200 táján
épült. A 17. században épült a ferences kolostor és
templom. A templomában van a Batthyányak sírboltja.
A város Trianon előtt Vas vármegyéhez tartozott, 2.184 lakosából 1.175
német és 984 magyar volt. 2001-ben 27.199 lakójából mindössze 302-en vallották
magukat magyarnak.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /