Németújvár
Németújvár első okleveles említései: 1157-Kiscen, 1198-Novum Castrum, 1263-Wywar. 1157-ben II. Géza király engedélyével kezdett bencés monostort és favárat építeni a Héder nembeli Wolfer. 1180 körül III. Béla király a bencéseket kitelepítette és kővárat épített. A vár ellenállt a portyázó tatár csapatoknak. 1270-től ismét a stájer eredetű grófi családé, akik a várról kapják Németújvári nevüket. A Németújváriak önállósították magukat, egyaránt hadakoztak az osztrák Albert herceggel, IV. László és III. András magyar királyokkal, végül Károly Róbert csapatai elfoglalták a várat tőlük. Zsigmond király a Lévai családnak adományozta. A 15. század közepétől az Újlaki családé. 1524-től a Batthyány családé. A török időkben fontos erősség volt. A Bocskai felkelés idején habsburg oldalon maradt. 1619-ben viszont Bethlen fejedelem, 1683-ban pedig Thököly mellé álltak a Batthyányak, de a Rákóczi szabadságharc idején ismét labanc pártiak lettek. A vár így megúszta a lerombolást, de 1775-ben megkezdték a falak részleges lebontását II. József adórendelete miatt. A várban múzeum van.

 A vár alatti települést már 1427-ben városként említik. A Szent Jakab templom 1200 táján épült. A 17. században épült a ferences kolostor és templom. A templomában van a Batthyányak sírboltja.

 A város Trianon előtt Vas vármegyéhez tartozott, 2.184 lakosából 1.175 német és 984 magyar volt. 2001-ben 27.199 lakójából mindössze 302-en vallották magukat magyarnak.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /