Nándorfehérvár neve a bolgár-törökök magyar nyelvű nándor népnévből és a fehér kövekből épült vár szóösszetételből keletkezett. A szláv Belgrád is fehér várat jelent.
Az Árpád vezetése alatt érkező honfoglaló magyarok nándornak hívták a bolgár-törököket, más néven onogondurokat, akiknek őseivel egyébként a 6.-7. században valószínűleg együtt, egymás mellett éltek a magyarok ősei a Fekete-tenger északi és keleti vidékén. Erre a vidékre húzódtak vissza Attila halála után a hunok is. Egyes törzsrészek, néprészek valószínűleg be is olvadtak kölcsönösen a másik két népességbe. Szókincsünk jelentős számú csuvasos, bolgár-török része és a székely-magyar rovásírás forrása is itt lehetett. S A Hunor-Magor mondában Belár lányai bolgárok lehettek, e hagyomány is a három nép keveredésének emléke. S talán a magyar Gyula méltóságnév is a bolgár Dulo uralkodó család, kánok, nevét őrzi. Innen, Kuvrat kán Onogur birodalmából szakadtak 660 körül ötfelé kazár nyomásra a bolgár-törökök. Egy részük az Al-Duna mellett létrehozta a Dunai Bolgár Birodalmat, Aszparuh vezetésével. Egy kisebb részük 670 körül valószínűleg az avarok Kárpát medencei országába települt.
Nándorfehérvárt a kelták alapították, majd római colonia lett, a kelta eredetű Singidunum néven, s része volt a Dunamenti limesnek. A Római Birodalom kettészakadása után a Keletrómai Birodalomhoz, Bizánchoz került. A stratégiailag fontos helyen, a Száva és a Duna összefolyásánál fekvő várost és erődjét elfoglalták a szarmaták, gótok, hunok és az avarok is. A Dunai limes egy részének 630 körüli avar megszállása egyúttal utat engedett a szlávoknak, akik elözönlötték a Balkánt.
A 9. századra a bolgár-törökök és a frank valamint bolgár támadások nyomán széthulló Avaria megmaradt avarsága nagyrészt elszlávosodott. Honfoglaló őseink, Árpád magyarjai 895-896-ban már szláv nyelvű bolgárok ellen hadakoztak az Al-Dunánál, és Simeon bolgár cár bolgár-szlávjai tartották ellenőrzésük alatt Dél-Erdélyt, a Maros völgyét, Nándorfehérvárt, stb. Bizánc újraerősödésével Bulgária vazallus országgá vált, s Nándorfehérvár a Bizánci-magyar háborúskodások során többször is magyar kézre került, először 1071-ben.
Tartósan IV. Béla foglalásaként került Magyarországhoz, 1232-ben, s az 1267-ben alapított Macsói Bánság székhelye lett. A 14. század elején rövid időre jegyajándékként rác, szerb fennhatóság alá kerül, majd a 15. század elején, 1403-1427 között volt ismét szerb kézen, amikor Zsigmond király hűbérbirtokként Lazarevics szerb despotának adományozza. Lazarevics halálával, 1427-ben visszakerült Magyarországhoz. A törökök először 1440-ben ostromolták, sikertelenül, majd a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed, "Hódító Mohamed" 1456-ban hatalmas sereggel támadt a várra. A vár, védőinek, és a Hunyadi János és Kapisztrán vezette felmentő csapatok hősies harcának köszönhetően felszabadult, a török hazakullogott, és 65 évig nem is támadt újra. A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL emlékének szól azóta is a déli harangszó.
Mátyás király halála után, a Jagellók alatt Magyarország meggyengült, a végvárakra nem fordítottak elég gondot, s felmentő sereget sem küldtek az 1521-ben támadó török ellen. Oláh Balázs várkapitány, miután már csak 72 védője maradt és segítségben nem reménykedhetett, 1521 augusztus 28-án a várat feladta.
Nándorfehérvár török uralma, kisebb megszakításokkal 1521-től 1867-ig tartott.
1867-ben a Szerb Királyság fővárosa lett, a délszláv háború óta Szerbia fővárosa. / A szerbek, rácok államalakulatai eredetileg jóval délebbre voltak, a szerbek a törökök elől húzódtak fokozatosan északabbra, jelentős számban települtek Magyarországra is./ Fotók: 2009./
Videó a vimeon: http://vimeo.com/4274864
Videó a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=dGo2v8uDQwM&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=19
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
