Birtokolták többek között a Czenki, Osli, Kanizsay, Pók, Ember és Nádasdy családok is. A Wesswlényi féle "összeesküvés" miatt III. Nádasdy Ferenc kivégzése után a habsburgok elkonfiskálták, I. Lipót Draskovich Miklósnak adományozta a sárvári birtokot, melynek akkor része volt. Tőlük először zálogba került Széchenyi György győri püspökhöz, majd 1711-től a Széchenyi család tulajdonába. A kastélyt és a franciakertet 1741-1750 között építette Széchenyi Antal. Fia Széchenyi Ferenc értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre, melyet 1802-ben az államnak ajándékozott, ezzel megalapítva a Nemzeti Múzeumot. Széchenyi Ferenc a nagycenki birtokot István fiára hagyta. Széchenyi István, a "legnagyobb magyar", mintagazdaságot hozott létre a nagycenki birtokon, 1834-1840 között Hild Ferdinánd tervei szerint átépítette a kastélyt, a még nagy ritkaságnak számító fürdőszobák is ekkor létesültek. A kastély a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1969-1973 között állították helyre, Széchenyi emlékmúzeum van benne. A kastély mellől indul a 2,6 km hosszú világörökség védett kettős hársfasor, melyet 1754-ben ültetett Széchenyi Antal.
A középkori templom helyett 1860-1864 között építtette Széchenyi István, ill. halála után özvegye és fia a neoromán stílusú háromhajós Szent István plébániatemplomot. A templom közelében, a község temetőjében található a Széchenyi mauzóleum és a kápolna.

A kastély közelében 1972-ben épült meg a keskeny nyomtávú, 760 mm-es kisvasúti állomás és múzeum. A nagycenkiek 1921-ben 1206 igen : 5 nem arányban szavaztak a Magyarországhoz tartozás mellett. / Fotók: 2013./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /