/ A tatárok megalapították a Krími tatár kánságot, s onnan még sokszor, többnyire a török szultánok felkéréseire, támadták országunkat, főként Erdélyt. A kunok egy részét IV. Béla visszacsalogatta, más részük a felszivárgó vlachokat, oláhokat szervezte néppé. Telepedtek le Dobrudzsában is, s a krími tatárok közé is jócskán. Sőt az Egyiptomban testőrséget adó, majd Egyiptomot irányító mamelukok is nagyrészt kunok voltak. Országunkban a XVII. századra nyelvileg beolvadtak a magyarságba, de identitásukat a mai napig őrzik: http://www.magyarorszag-szep.hu/Karcag/index.html , http://www.magyarorszag-szep.hu/Kiskunhalas/index.html , http://www.magyarorszag-szep.hu/Kiskunfelegyhaza/index.html , az egykori szkíta-alánok utódai, a jászok is ekkor települtek le az Alföldön: http://www.magyarorszag-szep.hu/Jaszbereny/index.html ./
IV. Béla a tatárok kivonulása után újjáépítette az országot. Felhagyott korábbi birtok visszavételi politikájával, sőt engedélyezte, ösztönözte magánvárak, kővárak építéseit, és a királyi engedély nélküli vlach, szláv, germán, stb. betelepítéseket. Számos kővárat építtetett királyi költségen is, így például felesége ékszereinek árából épült fel az új központ, a Visegrádi Fellegvár. A pesti polgárokat átköltöztette Budára. Muhi falu a tatárjárás után és a török időkben is elnéptelenedett, de mindig újra települt. Az emlékhelyet 1991-ben létesítették egy mesterséges dombon, sok-sok kereszttel mint a "Magyarság Golgotáját". / Fotók: 2014./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /