Borsova, Mezővári
Borsova 10.-11.
században épült földvára az egykori
Borsova vármegye székhelye,
várispánság és
esperesi székhely volt. Borsova vármegyét még Szent István
alapította, a nagy kiterjedésű vármegye egészen Kisvárdáig tartott. Neve a török
eredetű magyar Bors személynévből származhat. A földvár a Borzsa folyó két ága
és a Tisza folyó közötti "sziget" kiemelkedő részén épült, a folyók mocsaras
ártere jó védelmet biztosított. A vár az 1241-es tatárjárás idején pusztult el,
ezután Borsova vármegye megszűnt, területének egy része a Beregi erdőispánságból
kialakult Bereg vármegye része lett. Az új
megyeszékhely először Nagybereg, később
Beregszász lett. Az egykori vár kőépületeinek,
ispáni épület, esperesi templom, stb., romjainak köveit Mezővári épületeihez
használták fel. Az egykori földvár területe a közelmúltig temető volt.
Mezővári, régi
nevén Vári, nevét az ispáni várról kapta. A
14. század elején mezővárosi rangot kapott, sőt
Károly Róbert felesége Erzsébet királyné a szabad
királyi városokat megillető pallosjoggal is
felruházta. 1566-ban a krími tatárok, 1657-ben a lengyelek, 1660-ban a törökök
dúlták fel. 1703-ban Esze Tamás itt is zászlót bontott, Vári lakosai közül is
sokan csatlakoztak Rákóczi fejedelem kurucaihoz. Református
temploma a 15. században épült gótikus stílusban,
sajnos a torony egyszerű zsindelyfedése helyett barokk bádogsisakot visel már.
Lakosságának több mint 80 %-a ma is magyarnak vallja magát.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
