A temetőben álló Szent-István kápolna a román és kora gótikus stílusjegyek alapján a tatárjárás után épült, egy korábbi, kora Árpádkori templom alapjaira. E templom körül volt az Árpádkori falu. A kápolnában 14. századi, Zsigmond király korabeli falfestmények láthatók. A külső, védőfalak a 15.-16. században épültek.

A Schlossberg hegyen, Várhegyen, 14. századi háromhajós gótikus templom romjai találhatók. A régészeti feltárások során 11. századi épületek alapjai is előkerültek, itt lehetett az oklevélben említett "terra Britanorum" az 1016-ban Magyarországra menekült két angol herceg, Edmund és Edvard birtoka, melyet Szent Istvántól kaptak, aki befogadta őket. Itt születhetett a későbbi skót királyné, Margit, akit 1251-ben szentté avattak, halálának évfordulója évszázadok óta a Skócia nemzeti ünnepe. A templomot és a különálló tornyot a törökök erőddé, várrá alakították át, majd kivonulásukkor lerombolták. A romok közelében kilátó is van.

A falu közelében, az Óbánya felé vezető út mellett vannak Réka vár romjai, korábban ezt gondolták az angolok birtokának, de a régészeti feltárás szerint ez a vár a 13. században épült, oklevélben először 1296-ban említik: "castri Nadasd". Ekkor a Kórógyi nembeliek birtoka. Pusztulása a török időkre tehető.

Mecseknádasdot a pécsváradi bencésektől a pécsi püspökök szerezték meg még az Árpádkorban. A pécsi püspöki nyaraló 1753-ban épült. / A pécsváradi apátok és a pécsi püspökök évszázadokon keresztül pereskedtek falukért, birtokokért./ A török időkben elnéptelenedett faluba 1718-ban németeket telepítettek, utódaik közül 200 családot telepítettek ki a II. világháború után Németországba. A 2001-es népszámláláskor a lakosság 40 %-a vallotta magát német nemzetiségűnek. / Fotók: 2010./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /