Majkpuszta
Majk legkorábbi fennmaradt írásos említése: 1234: Moyc. Nevét egy Mojk nevű személyről kaphatta, szláv eredetű név, moj = enyém, magyar személynévi névadás. Majkon a Csák nemzettség a 13. század elején alapított premontrei prépostságot. Ekkor épült első kolostora és háromhajós temploma. Hiteles hely volt, és több királyi oklevél is íródott itt. A török időkben elnéptelenedett. A veteményeskertben talált számos magyar és török fegyver tanúsága szerint komoly harcok folyhattak a kolostor körül. A pusztásodott Majkot 1727-ben vásárolta meg a fraknói gróf Esterházy József. Ő telepítette 1733-ban a némasági fogadalmi rend szerint élő kamalduli szerzeteseket Majkra. A szerzetesek magányos celláikban éltek, az "U" alakú épületben voltak a közös helyiségek. A szerzetesek egymással is csak december 28 és január 2 között válthattak szót. Minden cellában külön kápolna is volt. A tervezett 20 cellából, kisházból 17 épült meg. 1782-ben II. József, a "kalapos" király megszüntette a rendet. A templomot is elbontották ekkor, csak a két torony maradt meg. Az elhagyott kolostor épületeit pesti zsidók vették bérbe és posztógyártó manufaktúrát létesítettek. Érdekesség: a bérlők "védelmi" pénzt fizettek a Bakony híres betyárjának, Sobri Jóskának is, itt fogták el egyik alvezérét is. A posztógyártás a 48-as szabadságharc idején szűnt meg. Az Esterházyak a kolostorépületet vadászkastéllyá alakították át, a remetelakokba cselédek és iparosok laktak. A II. világháború után 1973-ig az egyik cellában, kisházban élt a grófné és egyik testvére. A berendezést részben az oroszok, részben a környék lakossága 45-ben széthordták, de az egykori refektóriumban gyönyörű freskók maradtak fenn. A 6. cella jelenleg múzeum, a többi üdülő. / A néhány papír alapú képet 1999-ben fotóztam./    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /