Lubló ( Ólubló )
Lubló neve szláv
eredetű személynévből keletkezett. A települést írott forrás először
1292-ben említi Libenow
írásmóddal. Vára királyi
várként épült a lengyel határ közelében a 13. század végén. A 14 század
elején az Amadék tartották megszállva, tőlük
foglalták vissza Károly Róbert csapatai. 1412 után
a Zsigmond által a lengyeleknek elzálogosított 16
szepességi város kormányzóságának lett a központja. Itt székeltek a
lengyel sztaroszták. 1433-ban Lublót is elfoglalták
a husziták, s valószínűleg 1462-ig birtokolták,
amíg Mátyás király serege ki nem verte őket a
Szepességből. 1553-ban leégett. A városka szépen fejlődött, a várat pedig a
lengyel főnemesek építgették. 1655-1661 között itt őrizték a svédek elől
elrejtett lengyel koronát. Itt volt bebörtönözve
Benyovszky Móric gróf. 1683 karácsonyán útban
hazafelé itt pihent meg Sobiesky lengyel király,
aki Bécset felmentette a török ostrom alól. 1710-ben pestis
pusztította a várost, az elpusztult lakók helyére
szlovákokat telepítettek. 1769-ben az anarchiába süllyedt
Lengyelországtól Mária Terézia visszafoglaltatta az
elzálogosított városokat és Lubló várát is. A vár múzeum,
a vár tövében falumúzeum, skanzen van. A város
Szent Miklós temploma 1280 körül épült, de a 17.
században barokk stílusban átépítették. /
1910-ben 1841 lakosából 1359 szlovák, 261 német és 189 magyar volt./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu
/
