Kovászó
Kovászó első
írásos említése 1270-ből maradt fent: Koazov. Ekkor
még királyi birtok. A név eredetére kétféle magyarázat lehetséges, a falu nevét
vagy a határában álló Kovas sziklától kapta, vagy az ószláv kvasz szóból
keletkezett. A Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslaton álló
vár a tatárjárás után épülhetett, először a kerek
lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak. 1390-ben
Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár. A török
időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát
rablótanyául használta várát, gyakran végigrabolta fegyvereseivel a környéket.
Végül 1564-ben Schwendi Lázár császári biztos elfoglalta és
leromboltatta. A vár
azóta romosodik. A faluban már Trianon előtt is többségében ruszinok laktak,
2001-ben 899 lakosából 49-en vallották magukat magyarnak, de az itt élő ruszinok
többsége jól beszél magyarul. A ruszinok a Szovjetunió megszűnte után
egyöntetűen visszatértek az ortodoxról a görög katolikus hitre. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a főoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
