Kovászó
 Kovászó első írásos említése 1270-ből maradt fent: Koazov. Ekkor még királyi birtok. A név eredetére kétféle magyarázat lehetséges, a falu nevét vagy a határában álló Kovas sziklától kapta, vagy az ószláv kvasz szóból keletkezett. A Borzsa folyó partján emelkedő sziklás magaslaton álló vár a tatárjárás után épülhetett, először a kerek lakótorony, később a magaslat alakját követő várfalak. 1390-ben Zsigmond király Nagymihályi Jánosnak adományozta, ettől kezdve magánvár. A török időkben, akkori tulajdonosa, Matuznai Pál, kihasználva az ország megosztottságát rablótanyául használta várát, gyakran végigrabolta fegyvereseivel a környéket. Végül 1564-ben Schwedli Lázár császári biztos elfoglalta és leromboltatta. A vár azóta romosodik. A faluban már Trianon előtt is többségében ruszinok laktak, 2001-ben 899 lakosából 49-en vallották magukat magyarnak, de az itt élő ruszinok többsége jól beszél magyarul. A ruszinok a Szovjetunió megszűnte után egyöntetűen visszatértek az ortodoxról a görög katolikus hitre.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a főoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /