Kiszombor
Kiszombor kora Árpádkori település, bár írásos említései csak a 13. századból maradtak fenn: Zombur, Zumbur, Zumbor. A név magyar névadású, személynévi eredetű. A vidék a bizánci ortodox rítus szerint megkeresztelkedett Ajtony szállásterülete volt. A fontos marosi só szállító útvonal mentén, a révátkelő közelében kialakult kis település később a Csanád nemzettség birtokába került.

A szép, rendezett település bővelkedik látnivalókban. Különleges látnivaló a kívül kör, belül hat karéjos 11-12. századi rotunda, körtemplom. Európában összesen 3 ilyen stílusú templom van, mindhárom az egykori Magyar Királyság területén, annak is keleti részein, Kiszombor, Karcsa és Gerény, valamint ide tartozik a kolozsmonostori, melynek csak az alapjai kerültek elő a régészeti feltárás során. Hasonló stílusú körtemplomok a Kaukázus vidékén találhatók. A körtemplomban 13. századi és későbbi, barokk kori faliképek láthatók. A körtemplomhoz 1776-ban hosszházas templomhajót, majd 1910-ben nagyméretű hajót építettek, a körtemplom ezek szentélye volt, de az 1975-83 közötti régészeti feltárás során a körtemplomot leválasztották a Nagyboldogasszony templomról, így a körtemplomot eredeti szépségében láthatjuk.

Egyéb látnivalók: a még romos Rónay kastély, Rónay kúria, Rónay kripta és temetőkápolna, Szent János kút, volt magtárépület, amely helytörténeti múzeum, volt malomépület, Szent István, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobrok, millenniumi emlékmű.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /