Kisvárda
Kisvárda kora Árpádkori település, első kőből épült
templomát még Szent László királyunk építtette a kunok elleni itteni
győzelem emlékére 1085 körül. A település első okleveles említése: 1271:
Várad, 1272: Wárda. Mocsarakkal is védett kővárát a Gutkeled nembeli
Várday család építette egy Zsigmond király által 1400-ban kiadott
engedély alapján, talán egy korábbi földvár, palánkvár helyén. A XV. században
épült "belső várat" a XVI. században olaszbástyákkal, külső védművekkel is
megerősítették. A török időkben a Várdayak eleinte János Zsigmond erdélyi
fejedelem pártján álltak, majd "átálltak" a habsburgok oldalára. A
várat Fráter György
1544-ben elfoglalta, 1551-ben a két "ország" ideiglenes egyesítésekor került
újra a Várdayakhoz. 1558-ban Báthori István erdélyi fejedelem, később
lengyel király is, csapatai sikertelenül ostromolták. 1584-ben a Várday család
férfiágon kihalt, a vár és a birtok tulajdonosai a későbbiekben a Telegdy,
Szolnoky, Nyáry, Melith, Homonnay, Zichy, Esterházy családok voltak. 1672-ben a
német őrségtől Thököly Imre fejedelem kurucai foglalták el rövid időre.
1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem kurucai foglalták el és tartották
megszállva egészen a szabadságharc bukásáig. Ezt követően a vár jelentősége
megszűnt, az Esterházyak uradalmi épületeikhez szállították el az építőanyagot,
valamint a lakosságnak is engedték a felhasználást. A részben konzervált,
részben kiegészített várromban nyaranta színházi előadásokat tartanak. / Fotók:
2013./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /