Kisvárda
Kisvárda kora Árpádkori település, első kőből épült templomát még Szent László királyunk építtette a kunok elleni itteni győzelem emlékére 1085 körül. A település első okleveles említése: 1271: Várad, 1272: Wárda. Mocsarakkal is védett kővárát a Gutkeled nembeli Várday család építette egy Zsigmond király által 1400-ban kiadott engedély alapján, talán egy korábbi földvár, palánkvár helyén. A XV. században épült "belső várat" a XVI. században olaszbástyákkal, külső védművekkel is megerősítették. A török időkben a Várdayak eleinte János Zsigmond erdélyi fejedelem pártján álltak, majd "átálltak" a habsburgok oldalára. A várat Fráter György 1544-ben elfoglalta, 1551-ben a két "ország" ideiglenes egyesítésekor került újra a Várdayakhoz.  1558-ban Báthori István erdélyi fejedelem, később lengyel király is, csapatai sikertelenül ostromolták. 1584-ben a Várday család férfiágon kihalt, a vár és a birtok tulajdonosai a későbbiekben a Telegdy, Szolnoky, Nyáry, Melith, Homonnay, Zichy, Esterházy családok voltak. 1672-ben a német őrségtől Thököly Imre fejedelem kurucai foglalták el rövid időre. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem kurucai foglalták el és tartották megszállva egészen a szabadságharc bukásáig. Ezt követően a vár jelentősége megszűnt, az Esterházyak uradalmi épületeikhez szállították el az építőanyagot, valamint a lakosságnak is engedték a felhasználást. A részben konzervált, részben kiegészített várromban nyaranta színházi előadásokat tartanak. / Fotók: 2013./      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /