Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza nagyszerű "titkokat" rejtő kisváros a Kiskunság szélén. Kora Árpádkori település, már Árpád honfoglaló magyarjai is megtelepedtek a környéken, a Radnóti utcában aranyozott ezüst tarsolylemezt is találtak. Első írásos említése csak 1389-ből maradt fenn, Feledház, Feelegyháza. A név a tatárjárás során romossá vált "fél egyház", pap nélküli templom, kifejezésből származik. A közhiedelemmel ellentétben a települést a tatárjárás után is inkább magyarok lakták, a kun terület peremén. Zsigmond király feleségének adományozta, királynéi birtok volt, az itteni kunokat királynéi kunoknak is nevezték. Talán már ekkor mezőváros volt. 1526-ban a Budáról kivonuló törökök Kecskeméttől Szegedig mindent elpusztítottak, Kiskunfélegyháza közel 200 évre lakatlan pusztává vált. Középkori temploma és temetője a temetőhalmon volt, régészeti feltárása megtörtént. A török idők után a habsburgok a Német Lovagrendek adományozták a területet, melyre a Rákóczi szabadságharc után kunok, jászok és magyarok települtek.

A kunok történelméről Karcagnál írtam: http://www.magyarorszag-szep.hu/Karcag/index.html , a jászok történelméről Jászberénynél: http://www.magyarorszag-szep.hu/Jaszbereny/index.html .

1745-ben a Jászkun kerülethez tartozó Kiskunfélegyháza is kivette részét a redemptióból, az itt élők is megváltották jogtalanul eladott földjeiket és szabadságukat cca. 40.000 ft-ért. 1774-ben már Mezőváros, évi 4 országos vásártartási engedéllyel.

Itt született és itt töltötte gyermekkorát Móra Ferenc író, aki régészeti munkásságával is maradandót alkotott. / Aki még nem olvasta Igazlátók című könyvét, pótolja. Egy csodálatos, vidám könyv ásatásairól./

Itt töltötte gyermek évei egy részét Petőfi Sándor is, ő Kiskunfélegyházát tartotta szülővárosának. Édesapja a főtéri "hattyús ház" mészáros bérlője volt.

Kiskunfélegyháza gyöngyszeme az 1909-1911 között épült Zsolnay kerámiákkal díszített magyaros szecessziós városháza. Sok látnivalót rejt a Kiskun Múzeum. Látogatható Móra Ferenc szülőháza és Petőfi Sándor gyermekkori otthona is.

A köztéri alkotások közül kiemelkedik a 2001-ben újra felállított ereklyés országzászló. Martinelli Jenő alkotását először 1934-ben állították fel, de 1945-ben elbontották. / Fotók: 2013./    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu  /