Királyháza
Királyháza az ugocsai
erdőispánság királyi, királynéi birtoka volt, innen kapta nevét is. Másik neve:
Nyalábvár. Első okleveles említése egy pápai
levélben maradt fent 1264-ből, amikor a pápa arra inti V. István királyt, hogy
adja vissza édesanyjának, Laszkarisz Máriának, IV. Béla feleségének. A kővár
magja a tatárjárás után épülhetett, először
vadászháznak, birtokközpontnak. A XIV. században gyakran cserélt gazdát,
időnként rablólovagok tanyáztak benne. Később a Drágfyaké, majd a Perényieké,
ill. királyi birtok. Falai között alkotott Ilosvai Selymes Péter lantos,
énekszerző, históriás. A vár a török időkben többször gazdát cserélt az Erdélyi
fejedelmek és a habsburgok egymás elleni harcai során. A II. Rákóczi György
lengyelországi hadjáratát szultáni parancsra megbosszulni betörő krími tatárok a
várat elfoglalni nem tudták. Esetenként itt tartották
Ugocsa vármegye gyűléseit is. A várat 1672-ben I.
Lipót robbantatta fel. A vár melletti hosszúkás dombon egy kápolna és egy
őrtorony romja áll. A középkori kápolnát az orosz
csapatok 1947-ben felrobbantották, mint "lehetséges hadiobjektumot". A kápolnát
Királyháza lakossága a 90-es években újjáépítette. A várhegyről gyönyörű kilátás
nyílik a környékre. A várromhoz az új görögkatolikus templom melletti kiépített
gyalogúton lehet feljutni. A Trianon előtt jelentős magyar többségű településen
a magyarok aránya jelentősen lecsökkent, mivel 1944 óta nincs magyar iskola, de
az utcán és a boltban is találkoztunk magyarokkal.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
