Királyháza
Királyháza az ugocsai erdőispánság királyi, királynéi birtoka volt, innen kapta nevét is. Másik neve: Nyalábvár. Első okleveles említése egy pápai levélben maradt fent 1264-ből, amikor a pápa arra inti V. István királyt, hogy adja vissza édesanyjának, Laszkarisz Máriának, IV. Béla feleségének. A kővár magja a tatárjárás után épülhetett, először vadászháznak, birtokközpontnak. A XIV. században gyakran cserélt gazdát, időnként rablólovagok tanyáztak benne. Később a Drágfyaké, majd a Perényieké, ill. királyi birtok. Falai között alkotott Ilosvai Selymes Péter lantos, énekszerző, históriás. A vár a török időkben többször gazdát cserélt az Erdélyi fejedelmek és a habsburgok egymás elleni harcai során. A II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát szultáni parancsra megbosszulni betörő krími tatárok a várat elfoglalni nem tudták. Esetenként itt tartották Ugocsa vármegye gyűléseit is. A várat 1672-ben I. Lipót robbantatta fel. A vár melletti hosszúkás dombon egy kápolna és egy őrtorony romja áll. A középkori kápolnát az orosz csapatok 1947-ben felrobbantották, mint "lehetséges hadiobjektumot". A kápolnát Királyháza lakossága a 90-es években újjáépítette. A várhegyről gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A várromhoz az új görögkatolikus templom melletti kiépített gyalogúton lehet feljutni. A Trianon előtt jelentős magyar többségű településen a magyarok aránya jelentősen lecsökkent, mivel 1944 óta nincs magyar iskola, de az utcán és a boltban is találkoztunk magyarokkal.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /