Kékkő
Kékkő nevét a kéklő szikláról kapta, első írásos említése: 1290: keykkw. Várát a Balassák őse a Zólyomi erdő ispánság ispánja, Mikó fia Forró Péter építette a tatárjárás után. Az 1290-es említéskor az örökösök fegyverrel foglalták vissza az egyik Balassa lányt feleségül vevő Hontpázmány családbeliektől. A "kiskirályok", részben honfoglaló magyar nemzettségek, uralmi időszakában Csák Máté katonasága állomásozott a várban egészen 1321-ig, a nagyúr haláláig. A mintegy 40 x 50 m-es ovális alakú várat a husziták nem tudták elfoglalni. Mohács után a két király között "ingáztak" a nagyhatalmú Balassák, majd 1541, Buda török megszállása után végleg a habsburgok mellé álltak, de a török helyett, inkább egymás ellen vezettek rabló hadjáratokat. 1569-ben Dobó Istvánnal együtt Balassa Jánost is lefogatta Miksa császár, koholt vádakkal börtönbe záratta a két főurat. Balassa János megszökött a pozsonyi börtönből, s Dunajec várába húzódott. 1572-ben, János Zsigmond halála után, Miksa visszaadta a magyar főurak birtokait. / A törökverő hős, Dobó István sajnos a börtönből szabadulva még ez évben meghalt szerednyei birtokán./ Kékkő és Divény várait a törökök 1575-ben foglalták el. E két vár volt a törökök két legészakibb foglalása. 1593-ban Balassa János fia, a XVI. század legnagyobb magyar költője, Balassi Bálint foglalta vissza, a Divény elleni ostromot személyesen irányítva. Sajnos 1594-ben Esztergom ostrománál lábait egy szakállas ágyúgolyó szétroncsolta. Az amputáláshoz nem járult hozzá: "egy vitéz nem élhet lábak nélkül", így belehalt a sérülésbe. 1603-ban Balassa Zsigmond ó-olasz bástyákkal erősítette meg, a habsburg csapatok ennek ellenére elfoglalták, mert ismét árulással vádolták a Balassákat. A vár ennek ellenére a következő évtizedekben is tulajdonukban maradt. Pusztulásáról nincs adat, a Rákóczi szabadságharc idején már nem volt katonai szerepe. Az omladozó vár köveiből építette a barokk kastélyt Balassa Gábor 1750 körül. 1899-től a Károlyi család kezelte, tőlük a "Csehszlovák" állam vette el 1945-ben. A várat renoválgatják. A kastély vezetéssel látogatható, a kápolna gyönyörű. A kastély egy részében játékkiállítás, főként bábok, marionettek vannak. Egy teremben Balassi Bálint emlékkiállítás is van.
A személyzet szlovák, tót, szokás szerint nem tud magyarul, de egy önkéntes bácsika igen, ő segít. Magyar feliratok itt-ott akadnak. A falunak 2011-en 1391 szlovák, 25 magyar és 19 cigány lakója volt. / Fotók: 2015./
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él,
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.
"
Balassi Bálint

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /