Kecskemét
Kecskemét első fennmaradt okleveles említése: 1353: Kechkemeth. Valószínűleg egy kecske-járás szóösszetételből származik, török eredetű. A környék már a bronzkorban is lakott volt, a "népvándorlás" kori népek is meg-meg telepedtek, többfelé szarmata leleteket, a piarista gimnázium építésekor avar sírokat, a Mercedes gyár helyén X.-XI. századi magyar köznépi temetőt is találtak. Kecskemét fontos kereskedelmi utak mellett feküdt, s bár a tatárjárás során valószínűleg elnéptelenedett, 1368-ban Nagy Lajos király oklevele már mezővárosként említi. A török időkben palánkkal védett hely és khászi város, azaz szultáni birtok volt, közvetlenül a szultánnak adózott. "Védettségük" miatt a környékből az emberek igyekeztek betelepülni a khászi városokba, így az elnéptelenedő Alföldi területen ezek a városok megnőttek, mind lakosságukat, mind földterületüket illetően. / Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, stb./ Bár a rácdúlás 1707-ben sok áldozattal járt, 1787-ben több mint 22.000 lakosa volt. A nagy kiterjedésű, kiterjedt szórt, tanyás város központját szépen felújították, jót sétáltunk, nézelődtünk, múzeumai pedig különleges kincseket rejtenek. / Fotók: 2013./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /