Karcag
Karcag a nagykunsági kunok legnagyobb városa, "fővárosa". A kunok harcos sztyeppei nagyállattartó lovas nomád nép voltak. Kína közelében tűnnek fel először önálló népként. Köztörök, kipcsakos nyelven beszéltek, nevük a ku, qu = fakó, szőke, sárga jelentésű ótörök szóból ered. A népvándorlás útján keletről nyugatra haladva, maguk előtt hajtva az úzokat 1050 körül érték el a Volgát, ekkor vívták első harcaikat az oroszokkal. 1070-re már az Al-Dunáig terjedt ki hatalmuk, leigázták, részben beolvasztották a maradék besenyőket és úzokat. 1091-ben csaptak be először úz alávetettjeikkel a Magyar Királyság területére, melyet egészen Biharig pusztítottak. Az ekkor a Balkáni hadjáraton lévő Szent László királyunk hadaival hazasietve még utolérte Erdélyben a zsákmányukkal lassan kivonuló kunokat, legyőzte őket, a foglyokat kiszabadította. Erről szól a Szent László legenda, melyet számos templomunkban is megfestettek. Ekkortól a kunok berendezkedtek a Kárpátoktól keletre és délre, a mai Moldva és Havasalföld területén, melyet másfél évszázadig Cumániának, Kunországnak neveztek.

1223-ban a Kulka menti csatában orosz szövetségeseikkel vereséget szenvedtek a mongol-tatár hadaktól. Ezt követően 1239-ben királyi engedéllyel beköltöztek az Alföld egyes részeire. A tatárok 1241-es támadásakor a pesti svábok megölték vezérüket, Kötöny fejedelmet, a kunok kivonultak az országból, IV. Béla király így könnyűlovasság nélkül vette fel a harcot a tatárok ellen, s Muhinál vereséget szenvedtünk. IV. Béla 1243-ban visszahívta őket, s a kunok egy része visszajött és a jászokkal együtt ekkor települtek le végleg a tatárdúlás miatt jelentősen elnéptelenedett alföldi területekre. / A kunok többi része szétszóródott, egy részük az egyiptomi mameluk testőrségbe került, s hosszú időn át uralkodtak Egyiptom felett, más részük a Balkánon és Havasalföldön megszervezte az oszmán törökök elől észak felé húzódó vlachokat, oláhokat./ Beköltözésük után könnyűlovas csapatokkal vettek részt harcainkban, így például a Habsburgok is nekik köszönhetik felemelkedésüket, nekik köszönhető a csehek legyőzése a morvamezei csatában. Királyt is adtak nekünk, IV. kun László királyunk édesanyja, Erzsébet, kun hercegnő volt

Karcag, Karcagszállás neve a XV. században tűnik fel az oklevelekben, de a Karcag, Quarsag személynév már a XIV. században. Ótörök szó, a pusztai róka neve. A XV. században a mai karcagi határban számos templomos falu állt, Asszonyszállás, Ködszállás, Orgondaszentmiklós, Karcagújszállás, Magyarszállás, Bócsa, Hegyesbor, stb. E falvak a török korban elpusztultak, de a mocsaras nádas részeken meghúzódó és a távolabb költöző kunok jelentős számban visszatértek. A mai város az egykori Karcagújszállás köré szerveződött. A Habsburgok a visszatérő kunok székelyekhez hasonló jogait nem ismerték el, 1702-ben eladta a területüket a Német Lovagrendnek. A karcagi kunok ekkor Rákóczi fejedelem zászlaja alá álltak, aki a labancok előre törésekor rakamazi birtokára telepítette őket. A szabadságharc leverése után a karcagiak ismét visszatértek, s harmadszor ülték meg Karcagújszállást, amely a Nagykunság központjává vált a végleg elpusztult Kolbászszék helyett. 1745-re kiharcolták régi jogaikat, visszavásárolták elorozott földjeiket, és régi jogaikat, katonaállítási kötelezettségükkel. / Redemptio. A kunok és jászok 500.000 ft-ot fizettek korábbi földjeikért és vállalták 1.000 könnyűlovas katona kiállítását./ Karcag híres katonája volt Kováts Mihály, aki az amerikai polgárháborúban sikerrel alkalmazta az itteni könnyűlovas, huszár harcmódot Washington ezredeseként.

Karcagon számos látnivaló van. A Zádor híd a hortobágyi kilenclyukú híd idősebb testvére, 1806-1809 között épült, mindkét végén két-két pillérét, nyílását 1830-ban egy árvíz elvitte. A Barna féle szélmalom 1858-ban épült. A Győrffy István múzeumban történeti és néprajzi kiállítások láthatók. Számos köztéri alkotás díszíti a várost, a 4-es út mellett kun emlékhely van.

Jelentős esemény az évenként júniusban megrendezett birkafőző verseny, fesztivál, ahol 100-nál is több bográcsban főzik a finom birkapörköltet.

A városban él és alkot Györfi Sándor Munkácsy díjas, Mednyánszky díjas, Szervátiusz díjas szobrászművész barátom, számos jelentős köztéri szobor alkotója:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rfi_S%C3%A1ndor / Fotók: 2011 /

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a főoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /