Kárpátalja, rövid ismertető, úti beszámoló

 Kárpátalja a mai szóhasználat szerint az a 12.800 km2-es terület, mely az egykori Magyar Királyság része volt és ma Ukrajnához tartozik. Kisebb része a beregi és ugocsai Tiszahát, nagyobb része a Keleti-Kárpátok hegyei. Legmagasabb hegycsúcsa a 2061 m magas Hoverla. Nagyobb folyói a Tisza, Ung, Latorca, Nagy-Ág, Borzsa, Talabor, Tarac.

 A honfoglalás idején gyéren lakott területet valószínűleg már a honfoglalást megelőző időkben birtokba vették kalandozó őseink, a síkvidéki részen le is települtek. A hagyomány szerint Árpád Apánk is a Vereckei-szoroson keresztül érkezett.

 Szent István király idején Borsova, később Bereg, és Ugocsa megyék voltak Kárpátalján. Erre vonultak őseink keleti, főként halicsi hadjárataikra, s erről jöttek a besenyők, kunok, a tatárok. A tatárjárás során a terület gyakorlatilag néptelenné vált, ezután német telepesek is érkeztek, s megindult a ruszinok beáramlása is. A török időkben többnyire Erdélyhez tartozott. A Rákóczi szabadságharc idején Kárpátalja végig a fejedelem oldalán volt, még a ruszinok is kurucok voltak. 1848-49-ben is végig a szabadságharc mellett állt a terület lakossága. Igazi kurucok és jellemzően reformátusok az itt élők.

 Trianon előtt Kárpátalja 606 ezer lakosának 31 %-a vallotta magát magyarnak, 54 % volt a ruszinok, ukránok és oroszok aránya. Bár szlovákok errefelé nemigen éltek, Trianon után Kárpátalja a mesterségesen kreált Csehszlovákiához került. 1938-ban a bécsi döntést követően Kárpátalja déli része visszakerült Magyarországhoz, az Északi részt pedig 1939 márciusában visszafoglalta, megszállta a magyar hadsereg. 1944 végétől a Szovjetunió, 1991-től Ukrajna része lett.

 Sok ember járt úgy, hogy gyakorlatilag ki sem ment a falujából mégis 4-szer változott meg az eredetileg magyar állampolgársága. Ma 1.250.000 lakosának 80 %-a ukrán, ruszin, 12 %-a magyar. Főként a nagyobb, egykor magyar többségű városokban változott meg az etnikai arány kárunkra, a mai határ közelében lévő falvakban nagyobb részben ma is magyarok laknak.

 A több száz éve itt élő ruszinok nem örültek sem a "csehszlovákoknak" sem a "szovjeteknek", jobban kedvelték a magyarokat.

   

Ungvár, vár

Ungvár, Turul madár a várudvarban

 Kárpátaljáról keveset tudunk, a köztudatban még élnek a régi sztereotípiák, hogy szegénység van, rosszak az utak, baj van a határőrökkel és a rendőrökkel, stb. Sokkal többet mi sem tudtunk, szállást foglaltunk 3 éjszakára Mezőgecsén, és elindultunk ketten, feleségem és én, személyautóval. Nagyon kellemesen csalódtunk, el kell dobni a sztereotípiákat !

 2007 június 30-án, szombaton 11 körül léptük át a határt Záhonynál. Alig 1/4 órát vett igénybe a határátlépés, annak ellenére, hogy papírokat is ki kellett töltenünk. Először is egy kiskatona ad egy cetlit a gépkocsira, ezt a cetlit a vámnál lepecsételik, s távolabb egy kiskatona visszakéri. Adnak személyenként egy statisztikai papírocskát, a felső részét ki kell tölteni. Ukránul van, némi orosz tudást igényel. Útlevélszám, személyes adatok és hogy kihez megyünk, milyen céllal. Ilyesmik vannak rajta. Hasból is írhatunk úti célt címmel, meg beírjuk: turisztika, s kész. Az útlevél ellenőr kitölti a másik felét, s visszaadja az útlevéllel együtt. Őrizzük meg, visszafelé, kilépéskor elveszik.

Ungvár, gyaloghíd az Ungon

Ungvár, skanzen, fatemplom

Ungvár, skanzen

 Szóval könnyedén átjutottunk a határon, s 20 perc múlva Ungváron voltunk. Ungvár egész Kárpátalja közigazgatási központja, ennek ellenére barátságos kisváros. Leparkoltunk a Petőfi téren. Sétáltunk a városban, átsétáltunk a gyaloghídon az Ung folyón, megnéztük a várat, vármúzeumot és a vár melletti skanzent. A várban és a skanzenben is a jegyszedők, teremőrök fele magyar, de a ruszinok közül is sokan beszélnek magyarul. Mindenhol nagyon kedvesek a magyarokkal is. A várudvarban van a régi tiszaújlaki bronz Turul-madár.

 

 Mezőgecsén a Fazekas családnál szálltunk meg, nagyon kedves emberek, meleg vacsora volt, egy kis pálinka,sör, kávé, stb. Most alakították ki emeletráépítéssel a vendégszobákat, valamennyi szobából saját fürdőszoba nyílik. / Telefon: 06-20-2525-855, Fazekas Klárika. Sima rendes magyar mobilszám, a határ mentén ezt használják./

 

 Vasárnap reggeli után Munkácsra mentünk. A várat könnyű megtalálni, a magas kúpon uralja a vidéket. Munkácsra beérve igen hullámos és szakaszonként kockaköves út okozott kis meglepetést, de nem hosszú szakaszon, s már elkezdték a felújítást.  A várhoz fel lehet menni autóval, két parkoló is van, egyik közvetlenül a bejáratnál.

Munkács, vár Munkács, vár

A várban múzeum van, a magyar történelemről is, elsősorban a Rákóczi szabadságharcról. / Itt nem folyik a szlovákok és románok által magas fokon művelt történelem-hamisítás./ A várudvarban Zrínyi Ilona gyermekével, Rákóczi Ferenccel szobor is áll, mellette a fal magyar koszorúkkal borítva.

Munkács, vár Zrínyi Ilona és fia Munkács, főtér

 Sétáltunk egy jót a városban, sok épület fel van újítva, az "U" alakú sétáló utca egy része a Munkácsy tér, végében a Munkácsy Mihály szoborral.

 

 Délután némi kerülővel mentünk vissza Mezőgecsére, Beregkövesd felé kerültünk, Nagyberegen megnéztük a középkori templomot, de csak kívűlről, mert nem találtunk kulcsos embert.

 

 Szétnéztünk Beregszászon is. Beregszász járási székhely, még magyar többségű. Talán ezért jut itt kevesebb pénz az épületek felújítására. Magyar főiskola is működik a városban.

Beregszász, Kossuth tér Beregszász, Kossuth tér

 Öröm volt látni a középületeken az ukrán zászlók mellett lengedező magyar zászlókat és a köztéri magyar szobrokat.

Beregszászász, emléktábla Beregszász, Szent István szobor

   Este megint finom vacsora, beszélgetés a háziakkal, séta a faluban, fagyizás, stb.

  Hétfőn útnak indultunk a Vereckei-hágóhoz, amely csak cca. 100 km Beregszásztól. Munkácstól sztráda minőségű a főút.

 

 Útközben megnéztük a Beregvári kastélyt, amely tüdőszanatórium, de a hatalmas parkba be lehet menni, a kastélyt körbe lehet sétálni.

Beregvár, kastély Beregvár, kastély

 

 Szolyván megkerestük a lovával eltemetett honfoglaló magyar kis obeliszkjét, valamint a "málenkij robotra" hurcolt magyarok emlékművét.

Szolyva, emlékpark Szolyva, emlékpark

 

 A Vereckei-hágót a Ukrajna felől közelítettük meg. Átmentünk a Sztrij folyón, amely az egykori határ volt, s a 3. falunál visszafelé ráfordultunk a régi, felhagyott útra. Itt az egykori határhoz közeli Klimec falucska valamennyi háza faház.

Faház Klimecen Faház Klimecen

 

 Most már visszafelé jöttünk át a határfolyón, s rövid szerpentin után felértünk a Vereckei-hágóhoz, ahol éppen egy busznyi magyar volt Farmosról és környékéről.

Vereckei-hágó Vereckei-hágó, a félbemaradt emlékmű

 

 A Vereckei-hágóról lefelé Alsóverecke felé jöttünk, a régi út szerpentinjén, amely már kissé kátyús. Rövidesen megláttuk a közelben eredő Latorca folyót, amely itt még patakocska.

 Útközben jövet-menet többször kávéztunk, mindenhol kedvesek voltak a pincérek és benzinkutasok. Az egyik kútnál fokhagymás pirítós volt kitéve a pultra, vettünk, jó volt. Finom rostos üdítőket árulnak a benzinkutaknál és az üzletekben, magas, 50 %-os gyümölcslé tartalommal. Egyébként minden jóval olcsóbb mint nálunk.

 Hazafelé "erdélyi" élményünk volt, az egyik falu főutcáján találkoztunk a tehéncsordával.

Tehéncsorda a főutcán

 Hétfőn elköszöntünk kedves vendéglátóinktól, s még körülnéztünk a környéken. Tiszacsomán a honfoglaláskori temető helyén emlékpark van. Nagymuzsalyon Árpádkori pusztatemplom romja. Benén középkori templomok, Csetfalván középkori templom festett kazettás mennyezettel és fa harangtoronnyal.

Tiszacsoma, Árpád vezér Bene Csetfalva

 Tiszaújlakon megnéztük a kuruc emlékeket, a Turulos emlékművet, a zátonyos Tiszát, majd ettünk egy késői ebédet.

Tiszaújlak, Turulos-emlékmű

 A határon ismét gyorsan átjutottunk, az autóhoz megint kis bilétát kaptunk egy kiskatonától, az útlevélkezelésnél magyar hölgy volt, a belépéskor kitöltött statisztikai cetliket elvették, a kisbilétát leadtuk egy másik kiskatonának, s máris ideát voltunk. A magyar ellenőrzés is gyors volt, cserébe a határtól pár km-re intett le bennünket a "magyar kommandó". Voltak vagy hatan, kicsit turkáltak a táskákban, de nem hoztunk cigarettát, ital is csak egy üveg vodka volt, amit ajándékba kaptunk a háziaktól.

 

 Nagyon kellemes 4 nap volt, vissza fogunk menni, még sok látnivaló maradt, például a Tisza mente, a Tatár-hágó, Huszt, Uzsoki-hágó, Nevicke, Szinevéri-tó, stb.

 

 Természetesen e rövid útleírás mellett a www.erdely-szep.hu honlapon megszokott módon felrakom a képes ismertetőket.

 Kívánok mindenkinek kellemes kirándulást Kárpátalján.

Horváth Ferenc, Nagykörű, geotisza@dunaweb.hu

Mezőgecse honlapja: www.mezogecse.atw.hu

Ha nem a nyitóoldalról érkezett, innen elérheti: www.magyarorszag-szep.hu