Ipolyság
Ipolyság neve 1237-es oklevélben jelentkezik először: Saag. Valószínűleg egy kabar törzs neve a névadó, esetleg a ság szó domb jelentése. Ekkortájt alapították a Hont-Pázmány nembeliek premontrei kolostorát. 1255-től már hiteles helyként is működött a sági prépostság. Első erődítései a XV. században épültek, 1546-ban királyi rendeletre várrá alakították át a kolostort. 1552-1595 és 1626-1686 között török kézen volt. 1704 szeptember 24-én a seregével erre vonuló Rákóczi fejedelem a kolostorban szállt meg, amely ekkor már a jezsuitáké volt. Ők építették újjá a romokból az Árpádkori templomot 1734-re, és a kolostort a XVII. század végén. Ipolyság a XVIII. század elejétől Trianonig Hont vármegye székhelye volt. Az egykori vármegyeháza, most városháza, 1827-1857 között épült copf stílusban.

Ipolyságon született Sajó Sándor költőnk.

Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni,
Csak magyar földön és csak magyarul;
Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni,
Jobb is, ha szárnyam már most porba hull;
De ezt a lelket itt hagyom örökbe
S ez ott vijjog majd Kárpát havasán
És belesírom minden ősi rögbe:
El innen rablók, - ez az én hazám! / Magyar ének 1919-ben /

A Trianoni döntés után az akkor kreált Csehszlovákiához került. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszatért, első településként a Dél-Felvidékről. Sajnos 1945-ig.

Trianon előtt a lakosság 95 %-a volt magyar, mára a magyarok aránya 60 %-ra csökkent.   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /