Huszt
"Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék, ...Hass,
alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül." / Kölcsey Ferenc /
Huszt első fennmaradt írásos említése 1329:
Huszth. Ismeretlen etimológiájú neve valószínűleg a 150 m magas várhegy mellett
csörgedező Huszt patakról vonódott át a kialakuló
településre. Már a X.-XI. századokban is lehetett itt valamilyen erődítmény, de
a kővár magja, a lakótorony valószínűleg csak a
tatárjárás után épült. A középkori Magyarország egyik
legerősebb vára volt, vigyázta a Tatár és a
Toronyai hágókhoz vezető utakat, a
Tisza és a Nagy-ág
völgyét, ill. az Aknaszlatinai sóbányákat. 1329-től
koronaváros. A várat birtokolják a Drágfyak és a
Perényiek is, de többnyire királyi vár, a török időkben az erdélyi fejedelmeké.
Többször ostromolták tatár, török és lengyel csapatok, de elfoglalni nem tudták.
Thököly alatt a kurucmozgalom központja. A
Rákóczi szabadságharc kezdetén, 1703-ban a kurucok
csellel elfoglalták, s egészen a szatmári békéig a fejedelem kezén maradt.
1766-ban a habsburg helyőrségnek szállást adó várat
villámcsapás érte, felrobbant a lőportorony is.
Azóta rom. / A várat a város felől a Huszt patak hídján átmenve közelíthetjük
meg, az I. világháborús emlékműnél a balra induló széles kőből kirakott úton. Az
autót hagyjuk az emlékmű előtti parkolóban. Másik lehetőség a Nárcisz
turistatelep felől. / Huszt másik nevezetessége a XIV. századi gótikus
erődtemplom, amely mai alakját az 1455-ös átépítéssel nyerte el. Az
erődfalak a XVI. században létesültek, részben eredetiek. A városba a XVII. századtól
kezdődően költöztek ruszinok. Trianon előtt már annyian voltak mint a magyarok
és a németek együtt. A 2001-es népszámlálás szerint a 29 ezresre nőtt városban
1700-an vallják magukat magyarnak, 1997-től ismét van önálló magyar iskolája.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /
