Gyöngyöspata 1.rész
 Gyöngyöspata minden bizonnyal egyike legrégebbi településeinknek. A honfoglalást követően a környéket a kabarok szállták meg, a névadó valószínűleg a 10. század közepén, második felében élt Pata, Pota, kabar nemzetségfő volt.  A falu melletti 260 m magas várhegyen, melyet a régészeti leletek szerint már a kőkorban is laktak, a 10. században épülhetett a körülsáncolt, kő-fa-föld szerkezetű vár, melynek sáncait talán tudatos átégetéssel is erősítették. A várhegytől mintegy 600 m-re későavar temetőt is találtak.

 Póctetőn főesperesi 11. századi templom alapjai is feltárásra kerültek, az Aba nemzettség központja akár "vármegyeszékhely", ispáni székhely is lehetett, bár erről oklevelek nem szólnak. A közelben számos falunév igazolja a várat szolgáló jobbágytelepülések meglétét. Ez a vár, földvár, valószínűleg az 1241-es tatárjárás során tönkrement. 1460-ban a husziták újból megerősítették a várhegyet, palánkkal vették körül. A Szabolcs vármegyei bandériumok Mátyás király vezetésével legyőzték a huszitákat, az erődítmény az ostrom során rommá vált. Ez volt Mátyás király első győztes csatája.

A várhegyről és Póctetőről a fotók a 2. részben, itt: http://www.magyarorszag-szep.hu/Gyongyospata2/index.html  

 A falu plébániatemploma is a 11. században épült, oromfalát és alapjait megtalálták a faluban álló gótikus templomba beépítve. A templomot a későbbi századokban bővítették, átépítették, mai formája nagyjából a 15. századi állapotnak felel meg. A 16. században készült, Jézus családfáját bemutató faragott oltára egyedülálló Európában. A templomban őrzik a falu szülötte, Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere, szerkesztette biblia másolatát.

 A Danka patakon ível át a háromlyukú műemlék híd melyet Nepomuki Szent János szobor díszít. 
 

 Fotók a várhegyről és Póctetőről a 2. résznél láthatók:                

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /