Gönc
Gönc egyike a Hernád völgyben a XII. században létrejött királynéi német telepes falvaknak. Első írásos említése: 1219: Bucij, Guncy. Magyar személynévi névadás, talán egy német Gunt vagy Kunc nevű személyről nevezték el. A német telepes falvakat külön ispán igazgatta.

Gönc mellett a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült fel Gönc vára, melyet a birtokos családról Amadé várnak neveznek. A nagyhatalmú Aba Amadé halála után fiai Károly Róbert király ellen harcoltak a Rozgonyi csatában, ahol a király csapatai győztek. A fiak a király hűségére tértek, de 1318-ban ismét a király ellen fordultak, ekkor Drugeth Fülöp elfoglalta a várat, amely ettől kezdve királyi vár. A vár alatt Pálos kolostor épült a XIV. század második felében. 1391-ben Zsigmond király a várat Bebek Imrének és Detrének ajándékozta. Az elavult várat a XV. század elején elhagyták, azóta romosodik, csak csekély romok és sáncmaradványok láthatók, de jó kis kiránduló célpont, akár Telkibánya felől is, ragyogó kilátással a Felvidék felé. A reformáció korában a kolostort is elhagyták a szerzetesek, még jelentős romjai láthatók.

Gönc mezőváros a XV. század elején. 1440 körül Erzsébet királyné megbízásából elfoglalták a husziták, Mátyás király 1462-ben számolta fel a huszita mozgalmat, a huszita harcosok jelentős részét zsoldjába fogadta, ők alkották a híres fekete sereg magját. Gönc egyik látványossága a huszita ház, múzeum, amely valójában későbbi épület. Pincéjében látható egy a híres gönci hordóból is. 1563-tól Károlyi Gáspár volt Gönc prédikátora, ő és diákjai, közöttük Szenczi Molnár Albert, magyarra fordították a bibliát, és Vizsolyban 1590-ben kinyomtatták. Ez a híres vizsolyi biblia az első magyar nyelvű biblia.

A 3-as főút felől szép emlékpark fogadja az erre látogatót. / Fotók: 2011./       

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /