Füzér
Füzér egyik legkorábbi magánbirtokos által épített, nem királyi, kővárunk. Egy 1270-es oklevél szerint  II. András halálakor, 1236-ben már állt. Építői az Aba nemzettség tagjai voltak. A birtok, s később a vár és a falu neve is egy fűzfákkal szegélyezett vízfolyásról kaphatta nevét. 1246, 1264: Fyuzer, 1264: Fizer. 1312-ben a Rozgonyi csatában győztes Károly Róbert ezt a várat is elkobozta az Amadéktól. Zsigmond király, a nagy zálogosító, előbb zálogba adta, majd 1389-ben a Perényieknek adományozta. Perényi Péter koronaőr a vesztes mohácsi csata után, Szapolyai János királlyá koronázása után, a füzéri várban rejtegette a Szent  Koronát. A várat fokozatosan bővítgették, erősítették, a palotaszárnyat az 1560-as években reneszánsz stílusban építették át a Perényiek. 1567-től a Báthoryaké, 1603-tól a Nádasdyaké. 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem csapatai foglalták el rövid időre. 1654-től Mosdóssy Imre, majd 1668-tól Bónis Ferenc birtoka, akit a habsburgok elleni Wesselényi féle összesküvésben való részvételért lefejeztek, s birtokait elkobozták. A német helyőrség a várral nem sokat törődött, sőt 1676-ban rommá tették és elhagyták. 1686-tól a Károlyi család birtoka, ők állagmegóvási munkákat végeztek rajta. 1977-től, majd 1992-től folynak a régészeti és helyreállítási munkák. Festői várrom, gyönyörű a kilátás is. / fotók: 2011./  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /