Fülek
Fülek környékén a régészeti leletek szerint már laktak a kvádok és az avarok is. Nevét egy Filek nevű személyről kapta. Első fennmaradt írásos említései 1246-ban Filek, 1262-ben Fylek. Valamilyen vár, erődítmény már a tatárjárás előtt is álhatott itt, mert egyes források szerint a tatárok nem tudták bevenni. II. Endre a Kacsics nemzettségnek adott engedélyt a 13. század elején kővár építésére. A vár egy 65 m magas vulkáni kúpra épült, teljes kiépítése után három részből, alsóvár, középsővár és felsővár, állt. A tatárjárás után a Fulkó, Folkus, nevű rablólovagtól veszi vissza IV. Béla, s Móric pohárnoknak adományozza. Az Árpádház kihalása után Csák Máté birtokolja, tőle Károly Róbert 1320-ban foglalja vissza. Ezután a mindenkori gömöri ispán honorbirtoka. 1390-tól Jolsvai Leusták majd Cillei Borbála királyné birtoka. A vár alatti település 1423-ban kapta Zsigmond királytól a városi kiváltságjogokat. Az 1440 körül Füleket is megszálló huszitáktól a Perényiekhez került. A török hódoltság korában Buda elvesztése után fontos végvár lett. 1554-ben a törökök csellel elfoglalták, 1593-ban foglalta vissza Teuffenbach császári generális. A város és a vár a 17. században Pest, Heves, Nógrád és Hont vármegyék közös székhelye. Ostromolták Bocskai István, Bethlen Gábor és Rákóczi György erdélyi fejedelmek hadai is. 1682-ben Thököly Imre hatalmas török segédcsapatokkal kemény ostromban foglalta el a Koháry István várkapitány által védett várat. A város leégett, a várat a törökök Thököly tiltakozása ellenére 3 nappal később felrobbantották és felgyújtották. Pótolhatatlan iratok vesztek a tűzben, négy vármegye irattára semmisült meg. Itt adták át Thökölynek a török szultán küldte királyi koronát, ám Thököly fejedelem a királyi címet sosem viselte, nem koronáztatta meg magát. A vár ekkortól rom, a 70-es évektől kezdve fokozatosan restaurálják, tavasztól őszig látogatható. A városi múzeumban a várban talált leletek egy része is látható. Az 1513-ban épült Római katolikus, volt Ferences templom és kolostor a tűzvész után 1727-re épült fel ismét, de már barokk stílusban, búcsújáróhely, a volt kolostorépületben helytörténeti múzeum van.  A Coburg kastély a 17., a Koháry kúria és a Herold kastély a 18. században épültek. A városi múzeum április 1-től október 31-ig van nyitva. A múzeum épülete a 18. század elején épült, iskolának.

A várost 1910-ben 96 %-ban magyarok lakták, a Trianoni döntéssel mégis a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatoltak. 1938-ban az anyaországhoz visszakerült, de 1944 végétől ismét Csehszlovákiához, ill. most már Szlovákiához tartozik. 1991-ben 10.451 lakosából 7.064 magyar, 2.956 szlovák, 344 cigány és 40 cseh volt. Mint a határközeli magyar többségű települések általában, Fülek is kevés állami támogatást kap, s ez kissé meglátszik a városkán, de még magyar többségű, tartja magát.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /