Fonyód 1. rész
Fonyód neve egy 1082-ben kelt Szent László oklevélben fordul elő legkorábban: Funoldi. Nevét fonó népekről kaphatta.
 A Várhegyen lévő földvár építési idejét nem tudni, egyesek szerint már a honfoglalás korában is meg volt. Részletes régészeti feltárás nem történt, eddig egy agyaggal kitömött palánkfalas építmény került elő a belsejéből. A föld-fa jellegű földvárak építése őseink jellegzetes módszere volt a X. század második felétől. Talán Koppány egyik erődítménye lehetett. 6-7 m mély árkok vették körül a sáncokat, egyébként is nehezen megközelíthető volt a Balaton akkori, magasabb vízállása mellett mocsarak vették körül Fonyódot. A vár a középkorban végig megmaradt. A Várhegyen a földvár közepén kilátó áll, ám az "egyszerű halandók" elől zárva van. :(
 Fonyód másik erődítménye a Fácános palánkvár volt. Az Árpád kori templomot és egy hozzácsatolt nagyobb területet sáncokkal és palánkokkal kerítette Magyar Bálint Buda 1541-es eleste után. A várat Magyar Bálint életében hiába ostromolta számos alkalommal a török, minden ostromot visszavertek. A palánkvárat 1573-ban, Magyar Bálint halála után foglalták el a törökök, akik a közelben egy ellenvárat építettek ki az évek során az ostromló csapataiknak, ennek maradványait nem fotóztam.
 Fonyód a Balaton déli partjának jelentős települése, kisváros, számos üdülővel, szállodával, hajóállomással. / Fotók 2018. A városról és a balatoni kikötőről a 2. részben: http://www.magyarorszag-szep.hu/Fonyod 2/index.html 

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.   / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /