Fonyód 1. rész
Fonyód neve egy 1082-ben kelt Szent László
oklevélben fordul elő legkorábban: Funoldi. Nevét fonó népekről
kaphatta.
A Várhegyen lévő földvár építési idejét nem tudni, egyesek szerint
már a honfoglalás korában is meg volt. Részletes régészeti feltárás nem történt,
eddig egy agyaggal kitömött palánkfalas építmény került elő a belsejéből. A föld-fa
jellegű földvárak építése őseink jellegzetes módszere volt a X. század második
felétől. Talán Koppány egyik erődítménye lehetett. 6-7 m mély árkok vették körül
a sáncokat, egyébként is nehezen megközelíthető volt a Balaton akkori, magasabb
vízállása mellett mocsarak vették körül Fonyódot. A vár a középkorban végig
megmaradt. A Várhegyen a földvár közepén kilátó áll, ám az "egyszerű halandók"
elől zárva van. :(
Fonyód másik erődítménye a Fácános palánkvár volt. Az
Árpád kori templomot és egy hozzácsatolt nagyobb területet sáncokkal és
palánkokkal kerítette Magyar Bálint Buda 1541-es eleste után. A várat
Magyar Bálint életében hiába ostromolta számos alkalommal a török, minden
ostromot visszavertek. A palánkvárat 1573-ban, Magyar Bálint halála után
foglalták el a törökök, akik a közelben egy ellenvárat építettek ki az évek
során az ostromló csapataiknak, ennek maradványait nem fotóztam.
Fonyód a Balaton déli partjának jelentős települése, kisváros, számos
üdülővel, szállodával, hajóállomással. / Fotók 2018. A városról és a balatoni kikötőről a 2.
részben:
http://www.magyarorszag-szep.hu/Fonyod 2/index.html Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.magyarorszag-szep.hu /