Fertőrákos barátságos település a tó nyugati partján. 1199-ben Racus formában említi oklevél. A név a falun átfolyó Rákos patakról vonódott át. A terület már a rómaiak előtt is lakott volt. A római időkből számos leletet, pénzt, szentélyt, stb. találtak. A közelben vezetett a baltikumi borostyán út. Az Árpádkorban a győri püspökség birtoka volt, már az Árpádkorban állt a püspöki kastély, nyári rezidencia. 1311-ben a soproniak rombolták le, többször újjáépítették, bővítették, utolsó nagy építőjéről Zichy kastélynak is nevezik. Rákosnak a XIV. században vára is volt, Macskakő vára, melyből időnként rablók módjára sanyargatták a környékbelieket, végül Mátyás király parancsára lerombolták. 1582-ben mezővárosi rangot kapott, a várost is fal vette körül a védtelenebb oldalak felől. 1683-ban a Bécs ostromára tartó török seregek kirabolták és felgyújtották a várost. A XVIII. században a megfogyatkozott magyar lakosság helyére németeket telepítettek, akiknek 6 éves adómentességet is adtak. A falu főutcáján látható a középkori pellengér oszlop, melyhez a kisebb bűnt elkövetőket kötözték ki. A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a Felvidékről kitoloncolt magyarok költöztek. A falu északi részén lévő kőfejtőből már a rómaiak is bányászták a lajtamészkövet. A kőbánya gyönyörű látvány, a függőlegesre bányászott falakon jól látszanak az egykori tengeri élőlények maradványai is. Számos bécsi épület is ebből épült. A kőfejtőben barlangszínház is van a 70-es évek óta. A Fertőmeggyesre vezető út mellett látható a római kori Mithrász-szentély.
/ Még a digitális korszak előtt, 2001-ben jártuk be ezt a környéket, csak néhány hagyományos fényképet készítettem anno./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főolal:
www.magyarorszag-szep.hu /