Fertő-tó, Fertőrákos, Fertőd
A Fertő-tó Európa legnyugatibb sztyepptava. Neve a mocsár, láp, ingovány jelentésű fertő szóból származik. A sekély vizű, magas sótartalmú szikes tó kiterjedése a változó vízszint miatt sokat változott, 1866-ban például teljesen kiszáradt. A tó nagyobb része a trianoni döntéssel Ausztriához került. A tó és partvidéke mindkét oldalon nemzeti park. A tavon turista hajók közlekednek és a partját körbe lehet kerékpározni. Strandok is vannak mindkét oldalon.

Fertőrákos barátságos település a tó nyugati partján. 1199-ben Racus formában említi oklevél. A név a falun átfolyó Rákos patakról vonódott át. A terület már a rómaiak előtt is lakott volt. A római időkből számos leletet, pénzt, szentélyt, stb. találtak. A közelben vezetett a baltikumi borostyán út. Az Árpádkorban a győri püspökség birtoka volt, már az Árpádkorban állt a püspöki kastély, nyári rezidencia. 1311-ben a soproniak rombolták le, többször újjáépítették, bővítették, utolsó nagy építőjéről Zichy kastélynak is nevezik. Rákosnak a XIV. században vára is volt, Macskakő vára, melyből időnként rablók módjára sanyargatták a környékbelieket, végül Mátyás király parancsára lerombolták. 1582-ben mezővárosi rangot kapott, a várost is fal vette körül a védtelenebb oldalak felől. 1683-ban a Bécs ostromára tartó török seregek kirabolták és felgyújtották a várost. A XVIII. században a megfogyatkozott magyar lakosság helyére németeket telepítettek, akiknek 6 éves adómentességet is adtak. A falu főutcáján látható a középkori pellengér oszlop, melyhez a kisebb bűnt elkövetőket kötözték ki. A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre a Felvidékről kitoloncolt magyarok költöztek. A falu északi részén lévő kőfejtőből már a rómaiak is bányászták a lajtamészkövet. A kőbánya gyönyörű látvány, a függőlegesre bányászott falakon jól látszanak az egykori tengeri élőlények maradványai is. Számos bécsi épület is ebből épült. A kőfejtőben barlangszínház is van a 70-es évek óta. A Fertőmeggyesre vezető út mellett látható a római kori Mithrász-szentély.

Fertőd újkori település, 1995 óta város. A Süttör és Sarród falukhoz tartozó birtokot a Habsburgok a hűtlenségi perben halálra ítélt és kivégzett Nádasdy Ferenc országbírótól kobozták el, s a kamarától került a kitartóan Habsburg párti, s így jól meggazdagodó Esterházyak birtokába. 1720-ban a sarródi határban Esterházy József épített vadászkastélyt. Ezt 1762-1766 között építette át Esterházy "fényes" Miklós pompázatos főúri kastéllyá, amely a schönbrunni és versaillesi palotákkal vetekedett. Itt volt karnagy, itt alkotott és zenélt Joseph Haydn is. A kastély körül kialakuló település neve Eszterháza lett, 1950-ben kapta a Fertőd nevet, amely egykor egy elpusztult Árpádkori település neve volt. A kastély múzeum, évente többszázezer turista látogatja.

/ Még a digitális korszak előtt, 2001-ben jártuk be ezt a környéket, csak néhány hagyományos fényképet készítettem anno./       

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu  /