Fenékpuszta
Fenékpuszta a visszahúzódó Balaton és Kis-Balaton közötti "fenék". Itt lehetett átjárni a Balaton nyugati végénél. A római idők elején is őrhely és a környéken több kisebb lakott hely volt. Fontos közlekedési csomópont, itt csatlakozott az Aquileiából Aquincumba vezető, Pannónia provinciát átlósan átszelő főútba a Sopianaetől jövő út. A IV. század közepén épült fel a római erőd, 15 ha-on, 44 toronnyal, erős falakkal. Valószínűleg Valcum volt a neve. Katonaság állomásozott benne, valamint jelentős mennyiségű élelmiszert és felszerelést is tároltak itt. A terület 433-ban hun fennhatóság alá került. Attila halála után, 456-ban foglalták el a hunokat legyőző keleti gótok. Ez lett a gót király, Theodemir székhelye, valószínűleg itt született Nagy Theodorik, aki Itália királya lett. 526-ban a longobardok szállták meg Pannóniát. Ők 568-ban Itáliába vonultak, s megalapították a Longobard királyságot, Lombardiát. Ekkor vették birtokba az avarok Pannóniát.
 Fenékpusztán a VII. század közepéig folytonos volt az élet, egy keresztény közösség élt az egykori erődben, és a környéken. Az avarok további keresztényeket telepítettek át Bizánci területekről, Keszthely környékére. Ezeket az "iparos keresztény népeket" keszthelyi kultúraként tartják számon. A VII. század közepén megszakadt az élet Fenékpusztán, de a IX. században a Karoling korban ismét benépesült.
 Magyar őseink 900-ban, Arnulf halála után foglalták el Pannóniát, azaz a Dunántúlt. Ekkor vált végleg lakatlanná a fenékpusztai erőd. Az erődtől délre a 350-650 és 830-900 közötti temetők szinte össze érnek. Eddig cca. 1100 sírt tártak fel, de még cca. 4000 temetkezést rejt a szántóföld. Ezek IV-V. századi kelta eredetű és római eredetű, VI.-VII. és IX. századi főként szláv és germán, de vegyes lakosságú temetkezések.
 A helyszín szabadon látogatható, az erőd bejárati bástyáinak alapjai, a gabonaraktár alapjai és a háromhajós keresztény bazilika alapjai láthatóak.
Fenékpuszta a XVIII. században "újjáéledt", a Keszthelyen kastélyt építő Festeticsek majorságot hoztak itt létre, melyhez a keszthelyi kastélytól fasorokkal övezett nyílegyenes utat építettek. Elsősorban lótenyésztés folyt itt, számos versenyt nyertek az itteni lovak különböző európai versenyeken is. Az istálló felett grófok szobáival, "kiskastély", szolgálati lakások, hajóépítő műhely és kikötő is tartozott a majorsághoz.
 A kiskastély és a majorsági épületek felújítására egyenlőre csak tervek, elképzelések vannak. / fotók: 2018./         

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.   / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /