Fegyvernek
Fegyvernek kora Árpádkori település. Területén már a bronzkorban is gyakorta megtelepedtek. Határában számos kunhalom található, ezek jellemzően bronzkori temetkezések. Ilyen a Kettős halom is, melynek egyike híres lett az utóbbi években, többen csodatévő, gyógyulást okozó kisugárzást észleltek a dombon. Gyakoriak a vaskori szarmata leletek is. Árpád apánkkal érkezett őseink is már a IX. század végén, X. század elején megtelepedtek a környéken. A Közép-Tisza vidékét valószínűleg a Gyula törzse szállta meg. A Tisza túlpartján Nagykörűben is számos mellékletes sírt tártak fel régészeink a mi segítségünkkel, de Tiszasűly, Szolnok, Kétpó, Túrkeve stb. számos sírja és gazdag leletei is árulkodnak erről.
Fegyvernek első fennmaradt írásos említései: 1212/1222: Fegyernuc. A település első lakói királyi szolgáló népek, fegyverkészítők voltak. A lakott területektől délnyugatra egy XI-XII. századi motte tipusú kettős sánccal körül vett kis földvár dombja található, régészeti feltárása még nem történt meg. A XIV.-XV. században virágzó vámszedő hely. Ezekben az évszázadokban a Domoszlai, Kompolti ill. a Guthy-Országh családoknak voltak itt nagyobb birtokaik. Fegyverneken vezetett át a sóút is, Észak-Erdélyből Szoboszló, Kunmadaras, Kunhegyes felől hozták a szekerek, s Szolnokon át vitték Pestre.
A török idők végén 1686-87-ben Giraj kán krími tatár seregei teljesen elpusztították a falut. Ekkor pusztult el a középkori gótikus templom, melynek maradványa a katolikus temetőben álló csonka torony, amely a tatárok és törökök által sokat pusztított Szolnok megye egyik legrégebbi építészeti emléke. 1480 körül épült gótikus stílusban, minden bizonnyal a kora Árpádkori templom helyett, esetleg helyén is.
A pusztává lett fegyverneki területre először majorsági cselédek érkeztek, majd gróf Szapáry József és felesége báró Orczy Anna telepített a XIX század közepén Délvidékről svábokat. A 4-es út melletti rész neve így lett Szapárfalu, az északi rész Annaháza, ill.  Svábfalu, s a kettő között Magyarfalu. 
Szapárfalutól délre látható barokk Nepomuki Szent János szobra, 1775-ben épült.
A korábban Tiszaparti település a Tisza szabályozásával távol került a folyótól, a Nagykörűi átvágásokkal az itteni folyószakasz holtággá változott. A falu melletti része horgásztó. / Fegyvernek rendezett, kedves kisváros, Nagykörűvel komp köti össze. / Fotók: 2018./          

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.   / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /