Első írásos említései: 1080: trigonensis comes = esztergomi várispán, 1114: Estrigun = Esztergom.

 A város nevének eredetére számos magyarázat létezik, ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyik sem biztos. Talán a Duna régi kelta-latin eredetű nevét, az Istert és a Garam mellékfolyó nevét rejti. A gom utalhat a kanyarra is: gomb, gömb. Lehet az üsztürü = mellékág is a névadó. Vagy a bolgár török bőrpácél készítők: estrigin küpe szóösszetétel is. Vagy lehet szláv eredetű is: stregom = őrzött. 

 Történelmünkben 960 körül lett fontos szerepe, Géza fejedelem ide helyezte lakóhelyét, itt építette ki a magyar fejedelmi központot. Ekkor épült a vár első épülete, a lakótorony és az ország első temploma, Szent István protomártír tiszteletére szentelve.

 Itt született Vajk, azaz Szent István, első királyunk, akit itt kereszteltek és koronáztak meg. István a várhegy déli részére új palotát, középső részére pedig nagy bazilikát építtetett az érseki központ részére, Szent Adalbertnek szentelve. Itt működött az ország első, sokáig egyetlen pénzverdéje. Esztergom a tatárjárásig az ország világi és vallási központja volt. Várát Árpádházi királyaink folyamatosan bővítették, erősítették. Közben a vár alatt kialakult a város a királyi szolgálónépek, kézművesek, kereskedők telepeiből.

 1241-ben a mongolok a várat nem tudták bevenni, ám a várost elfoglalták, elpusztították. IV. Béla a királyi központot áthelyezte az újonnan épülő Visegrádi Fellegvárba, de Esztergom maradt a mai napig a katolikus vallási központ, csak az esztergomi érsek által koronázott fő lehetett törvényes magyar király. 1507-ben épült a máig fennmaradt Bakócz kápolna.

 A várat és a várost 1543-ban elfoglalták a törökök, ettől kezdve 1683-ig rövid megszakítással török szandzsák székhelye.

 1706-ban Rákóczi kurucai kemény 6 heti ostrommal foglalták el rövid időre a császáriaktól.

 A török hódítás és a harcok során elnéptelenedett a környék, s a vár is rommá vált. Az érsekség 1820-ban költözött vissza, 1822-1856 között épült fel a mai katedrális, amely az ország legnagyobb bazilikája.

 1895-ben épült a Mária Valéria híd a Dunán. 1919-ben cseh légionáriusok rombolták le, Trianon után 1927-ben sikerült újjáépíteni. 1944-ben a visszavonuló németek robbantották fel, s jellemző módon a "baráti szocialista" országok között a határon a hidat helyreállítani nem lehetett ! Ez csak 2001-ben sikerült.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /