Eszék
Eszék már az ókorban is lakott hely volt, fontos átkelőhely
a Dráva mocsaras árterületén. Lakták az illírek és a kelták is. A római korban Mursa, Mursia mocsár jelentésű illír-kelta eredetű néven jelentős erőd, tábor és
település volt. A népvándorlás korában gyakran támadták, elfoglalták a hunok, a
germánok, és az avarok, az erőd és a település elenyészett. Honfoglaló magyar őseink, Árpád népe, már a 10. században
megszállta a síkvidéki környéket. 1196-ban már magyaros nevén: Ezeek, említi
oklevél. Neve valószínűleg délszláv eredetű, Osek, akol jelentésű. Az
Árpádkorban révje és piaca a cikádori apátságnak ill. a pécsi püspöknek fizette
az adót. 1339-től a baranyai ispán és a bellyei nemesek osztoztak bevételein. A 14.-15. században a Kórógyi család
birtokában volt, ők építhették fel ismét várát is. 1526-ban itt kelt át a török
sereg, itt vonult át a mohácsi végzetes csatához az általuk épített hídon,
melyet el is pusztítottak kivonulásukkor. A túlparti Eszéket megszállták és
megerősítették. 1578-ban állandó hidat is építettek, melyet 1599-ben Pálffy
Miklós, 1664-ben pedig Zrínyi Miklós égetett fel.
Eszék 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, hogy
cserébe habsburg uralom alá kerüljön. A habsburgok a 18. század elejére hatalmas
modern erődöt építettek, ennek részei és a 18. századi épületek jelentős része
láthatók jelenleg is. A városba jelentős számú németet telepítettek, Trianon
előtt Verőce vármegye székhelye volt, 12625 horvát, 11269 német, 3729 magyar,
2889 szerb lakossal. 1991-ben a szerb szabadcsapatok és részben a szerb hadsereg
több irányból támadva elfoglalta a környező faluk többségét, Eszéket nem
tudták bevenni. A károkat nagyrészt helyreállították, néhol még láthatók a
háború nyomai.
Eszék hangulatos városka, sok látnivalóval, még mintegy
1100 magyar lakik itt, s a közelben több magyar falu is van. A városba olvadt a kora Árpádkori Rétfalu is. / Fotók:
2010./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:www.magyarorszag-szep.hu
/